Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A „Vásári” elnevezés
232 Esztergom vármegye őstörténete. 257 helye volt, kölcsönözte. De nem mindig maradt Nógrádban, hanem átköltözött Bihar vármegyébe, Vásáriba, a miért őt azután nem Szügyi, hanem Vásári Lóránt nak nevezték. SzűgyönaXIV. században más Szügyieket találunk, 1) valószínűleg a családnak egy más ágát, miből azt következtethetjük, hogy Vásári osztály útján jutott Lóránt úrra. Lorántnak három fia volt : Gergely, Lőrincz és Miklós, kik 1295-ben Vásárit meghatárolták. 2) Miklóst I. Károly király 1312-ben (erdélyi) vajdának czímezi, voltaképen alvajda volt. 3) Felesége Csanád érsek egják nővére volt, ki 1344-ben még élt. Négy fiát ismerjük : Miklóst az érseket, Bekő szilágymegyei ispánt, János mestert és Tamást, kik udvari vitézek voltak. Minthogy pedig Miklóst a pápa ismételten 4) Vásárinak nevezte, a mi természetesen az ő jelentése szerint történt ; minthogy atyja, nagybátyjai, testvérei és kisöcscsei magokat Vásárinak hítták ; minthogy nálunk az időben a családi nevek még nem megállapodottak, és a fiú nem ritkán más nevet viselt, mint atyja, mást az öcs, mint bátyja : tévesnek tartom, ha Vásári Miklós érseket, mert nagyatj^ját egykoron Szügyi Lorántnak nevezték, némelyek szintén Szügyinek hívják. Miklós kisöcscse gondját nagybátyja, Telegdi Csanád vette magára, hogy főpapot neveljen belőle. A fiú hozzávetőleg a XIV. század elején született és Csanád se ehetett több váradi prépostnál, midőn őt nem kanonoknak, a hogy ő kezdette meg papi pályáját, hanem kispapnak, klerikusnak vétette föl a váradi egyházba, melynek káptalani iskolájában kezdette meg alighanem tanulmányait. Igen valószínű, hogy azokat valamely külföldi egyetemen folytatta, minthogy VI. Kelemen pápa jogtudósnak, a tudományban jártasnak mondja. 5) Miután Csanádot egri püspöknek szentelték, magával vitte Egerbe Miklóst is, kit kezdetben csak magisternek, azután kanonoknak, végre főesperesnek nevezett ki. Borsvai főesperesül az egri egyházmegyében 1322-ben jelentkezik. Tudjuk ezt XXII. János pápa 1333 október 2-án kelt leveléből, midőn ,,Vásári Miklós fia Miklóst" valamely üresedésben levő vagy leendő váradi kanonokságra kinevezte, megengedvén neki, hogy az egri egyházban viselt avadalmas kanoniát, főesperességet és magisterségnek nevezett egyszerű javadalmat továbbra megtarthassa. Ugyanez alkalommal a pápa Csanád érsek más kisöcscsét, a Toldi Csókafia Jánost is kinevezte váradi kanonoknak. Erről a Toldi Jánosról annyit tudunk, hogy hasonnevű nagy atyja, I. Toldi János Debreczeni Dózsa nádor nővérét bírta feleségül, fia Csóka, 1327-ben bihari főispán, elvette Csanád érsek másik nővérét. 6) — Toldi Jánost Csanád áthozta magával nemcsak az egri, hanem az esztergomi káptalanba is, mit a pápa, „tekintettel Csanád érsekre", megengedett. 7) Midőn I. Károly király 1333-ban Szicziliába utazott, hogy Endre fiát ott trónörökösnek elhelyezze, sok főúrral egyetemben elkísérte őt Csanád érsek is, viszont az érsek urat nevezett kisöcscsei, Vásári Miklós és Toldi János kísérték. Ez alkalommal történt, hogy Vásári Miklós másodszor járult a pápa színe elé. Ennek utána 1339 januárius 18-ig semmit se hallunk felőle ; e napon azonban XII. Benedek pápa kinevezte de Viasaria Miklós fia Miklóst az esztergomi főegyház prépostjának, mely méltóság akként üresedett meg, hogy Kálmán herczeg esztergomi prépost, I. Károly király házasságon kívül született fia, gyór püspöknek szenteltetett, 8) a mit nem csupán Csanád ajánlatának s a pápa kedvezésének, hanem hajlandók vagyunk betudni a magyar királyi udvar jóindulatának is, mely Miklós prépostot immár tényezőnek kezdette tekinteni. Kitűnt ez a jóindulat akkor is, midőn Erzsébet anyakirályné Olaszországba készült, Nápolyba, hogy Endre fiát az ellene szőtt ármányoktól megóvja, és Rómába, hogy az apostolok sir ját meglátogassa. Lajos király fiúi gyöngéd szeretettel gondoskodott, hogy édesanyja az útban mindenütt teljes méltósággal megjeA „Vásári" elnevezés. *) Kubinyi. Diplomatorium Hontense II., 51. 58, 73. 76. 370, 371. 2) Hazai Okmt. VIII., 347. 3) Anjouk. Okmt. I.. 277. 4) Theiner. Monum. Hung. I.. 594, 630. 5) Theiner. I., 532. — Supplic. Clem. VI.. a. II. p. II. f. 204. 6) Karácsonyi. Kath. Szemle. 1899. 754. 7) Theiner, Monum. Hung. I., 594. 8) Theiner, u. o. I.. 630.
