Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A pápai tizedszedés

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 250 A pápai tizedszedés. meg. András azután 1356-ig volt erdélyi püspök, mely liarminczhat év alatt bőséges alkalma nyílt az erdélyi káptalannak tapasztalnia, hogy csöbörből vödörbe jutott, minthogy András püspök tudománya és belátása ugyan nem épen, de hatalma a hatalmaskodásig fejlődött. Kikötött mindenkivel a világon : az egri püspökkel, hatalmasul betörvén Máramarosba, mely miatt az egri és erdélyi püspökök között rég folyt a viszály ; a királylyal, kit Gyulafehérvárba bocsá­tani nem akart, a miért ez öt megfogatni és jószágait lefoglaltatni rendelte ; a pápával, ki őt káptalanával együtt kiközösítette, hivatalától fölfüggesztette s egyházi megyéjét tilalom alá rekesztette ; végre saját hűséges káptalanától is elvette annak szentmihálykői várát. 1) Az időben a vránai rendházban is nagy volt az erkölcsi sütyedés. Campa­riano János prefektus megházasodott és nejével Zárába szökött ; a rend sok kincsét elsikkasztván, fölvette a Bonjohannes nevet. 2) Hasonló szomorú viszonyok között, melyekből csak mutatóul közlöttünk némelyeket, nem csoda, ha gyanú érte Csanád érseket is. — A pápák bizalommal, melylyel Csanád iránt viseltettek, nem mulasztották el neki különösen ajánlani tizedszedőiket, hogy nehéz hatáskörükben őket támogassa. 3) A tizedszedés rendben is folyt ; még Károly király is meghagyta a magyar főpapoknak, név­szerint Csanádnak, hogy a pápa sexennalis collectáját (így hítták akkor a tizedet) szolgáltassák be és a mit már befizettettek, arról nyugtáikat neki mutassák be, minthogy XII. Benedek pápa kérte őt, hogy az apostoli kamarának Magyar­országon összegyűjtött pénzeit országából kivitetni engedje; 4) midőn a nevezett pápát arról értesítették, hogy néhai Lengres Jakab tizedszedő halála előtt az összeszedett pénzeket Esztergomban hagyta Csanád érseknél s az érsek azokat, holmi üres mentséggel élvén, kiadni vonakodik, a miért, ha vonakodásánál meg­maradna, — így rendelte a pápa, — hivatalától fölfüggesztendő, kiközösítendő, egyházmegyéje interdictum alá rekesztendő. 5) — Azonban, ha ugyan a bizal­matlanság tévedésen nem alapult, az sokáig nem tartott, minthogy VI. Kelemen pápa magát Csanádot nevezte ki a pápai kamara magyarországi jövedelmei szedő­jének az esztergomi érseki tartományban. 6) Sőt, midőn a törökök ellen Negroponte érdekében, keresztes háborút hirdetett, segély gyűjtést és öt éven át tizedgyűjtést rendelt, s mind e teendőkkel Csanád érseket bízta meg. Hanem Csanád, ki közelebb czélt is tudott a magyar pénz és hadi erő fölhasználására, — úgy látszik, — nem igen kapott e megbízáson, minthogy VI. Kelemen szükségesnek találta Caucina Arnoldot, kit egyúttal titeli kanonoknak nevezett ki, megbízni Magyar- és Lengyelországban a tizedszedéssel". 7) A föntebbiekben érintettük Telegdi Csanád érsek származását, ifjúságát, püspökké, érsekké választását ; vázoltuk, hogyan állította helyre székesegyházát, Esztergom várát, palotáját és szerezte vissza elkallódott javadalmait, jövedel­meit ; előadtuk a politikus érsek mily értékes szolgálatokat tett Károly királynak nápolyi útjában, Nagy Lajos királynak első sorban trónra jutásakor ; rajzoltuk a sajnos korviszonyokat, melyeket Csanád, a főpap, jobbra fordítani iparkodott ; elbeszéltük, mekkora bizalommal viseltettek iránta a pápák és mennyire meg­felelt a belé helyezett bizalomnak. Hátra van még, hogy főpásztori teendőiről, mely kötelességszerű teendők legsajátosabb tere volt működésének, nagyban és kicsinyben, egyet-mást elmondjunk ; legelőbb, miképen alapította újra az eszter­gomi szentgyörgymeze ; káptalant. Régi kegyeletes szokás nálunk Magyarországon, minden egyházi, de sőt üdvös világi intézményt, melynek elejét már nem ismerjük, apostoli szent kirá­András püspök viselt dolgait olv. Pór Antal, Nagy Lajos czímü munkája 55. és köv. lapjain. 2) Margalit-s, Horvát repertórium I., 635. 3) Theiner, Hung. I., 592—616. — Tört. Tár 1894. 17. 23. 4) Theiner, Hung. I., 620. 625. 5) Ugyanott I., 632. ded. 1339. aug. 21. — Nem lehetetlen, hogy ama „üres mentség" Károly király tilalma volt, ki, mint láttuk, igen megneheztelt a pápára. a) Theiner, Hung. I., 655. ded. 1343 szept. 13. ') Theiner, Hung. I., 658., 660., 668., 698.

Next

/
Oldalképek
Tartalom