Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A pápai tizedszedés

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 250 A pápai tizedszedés. meg. András azután 1356-ig volt erdélyi püspök, mely liarminczhat év alatt bőséges alkalma nyílt az erdélyi káptalannak tapasztalnia, hogy csöbörből vödörbe jutott, minthogy András püspök tudománya és belátása ugyan nem épen, de hatalma a hatalmaskodásig fejlődött. Kikötött mindenkivel a világon : az egri püspökkel, hatalmasul betörvén Máramarosba, mely miatt az egri és erdélyi püspökök között rég folyt a viszály ; a királylyal, kit Gyulafehérvárba bocsátani nem akart, a miért ez öt megfogatni és jószágait lefoglaltatni rendelte ; a pápával, ki őt káptalanával együtt kiközösítette, hivatalától fölfüggesztette s egyházi megyéjét tilalom alá rekesztette ; végre saját hűséges káptalanától is elvette annak szentmihálykői várát.

1) Az időben a vránai rendházban is nagy volt az erkölcsi sütyedés. Campariano János prefektus megházasodott és nejével Zárába szökött ; a rend sok kincsét elsikkasztván, fölvette a Bonjohannes nevet.

2) Hasonló szomorú viszonyok között, melyekből csak mutatóul közlöttünk némelyeket, nem csoda, ha gyanú érte Csanád érseket is. — A pápák bizalommal, melylyel Csanád iránt viseltettek, nem mulasztották el neki különösen ajánlani tizedszedőiket, hogy nehéz hatáskörükben őket támogassa.

3) A tizedszedés rendben is folyt ; még Károly király is meghagyta a magyar főpapoknak, névszerint Csanádnak, hogy a pápa sexennalis collectáját (így hítták akkor a tizedet) szolgáltassák be és a mit már befizettettek, arról nyugtáikat neki mutassák be, minthogy XII. Benedek pápa kérte őt, hogy az apostoli kamarának Magyarországon összegyűjtött pénzeit országából kivitetni engedje; 4) midőn a nevezett pápát arról értesítették, hogy néhai Lengres Jakab tizedszedő halála előtt az összeszedett pénzeket Esztergomban hagyta Csanád érseknél s az érsek azokat, holmi üres mentséggel élvén, kiadni vonakodik, a miért, ha vonakodásánál megmaradna, — így rendelte a pápa, — hivatalától fölfüggesztendő, kiközösítendő, egyházmegyéje interdictum alá rekesztendő.

5) — Azonban, ha ugyan a bizalmatlanság tévedésen nem alapult, az sokáig nem tartott, minthogy VI. Kelemen pápa magát Csanádot nevezte ki a pápai kamara magyarországi jövedelmei szedőjének az esztergomi érseki tartományban.

6) Sőt, midőn a törökök ellen Negroponte érdekében, keresztes háborút hirdetett, segély gyűjtést és öt éven át tizedgyűjtést rendelt, s mind e teendőkkel Csanád érseket bízta meg. Hanem Csanád, ki közelebb czélt is tudott a magyar pénz és hadi erő fölhasználására, — úgy látszik, — nem igen kapott e megbízáson, minthogy VI. Kelemen szükségesnek találta Caucina Arnoldot, kit egyúttal titeli kanonoknak nevezett ki, megbízni Magyar- és Lengyelországban a tizedszedéssel".

7) A föntebbiekben érintettük Telegdi Csanád érsek származását, ifjúságát, püspökké, érsekké választását ; vázoltuk, hogyan állította helyre székesegyházát, Esztergom várát, palotáját és szerezte vissza elkallódott javadalmait, jövedelmeit ; előadtuk a politikus érsek mily értékes szolgálatokat tett Károly királynak nápolyi útjában, Nagy Lajos királynak első sorban trónra jutásakor ; rajzoltuk a sajnos korviszonyokat, melyeket Csanád, a főpap, jobbra fordítani iparkodott ; elbeszéltük, mekkora bizalommal viseltettek iránta a pápák és mennyire megfelelt a belé helyezett bizalomnak. Hátra van még, hogy főpásztori teendőiről, mely kötelességszerű teendők legsajátosabb tere volt működésének, nagyban és kicsinyben, egyet-mást elmondjunk ; legelőbb, miképen alapította újra az esztergomi szentgyörgymeze

; káptalant. Régi kegyeletes szokás nálunk Magyarországon, minden egyházi, de sőt üdvös világi intézményt, melynek elejét már nem ismerjük, apostoli szent kiráAndrás püspök viselt dolgait olv. Pór Antal, Nagy Lajos czímü munkája 55. és köv. lapjain. 2) Margalit-s, Horvát repertórium I., 635. 3) Theiner, Hung. I., 592—616. — Tört. Tár 1894. 17. 23. 4) Theiner, Hung. I., 620. 625. 5) Ugyanott I., 632. ded. 1339. aug. 21. — Nem lehetetlen, hogy ama „üres mentség" Károly király tilalma volt, ki, mint láttuk, igen megneheztelt a pápára. a) Theiner, Hung. I., 655. ded. 1343 szept. 13. ') Theiner, Hung. I., 658., 660., 668., 698.