Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Főpapok panaszai

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 248 Főpapok panaszai. haláláig győri püspöknek. Utódául saját természetes fiát, Kálmán herczeget neveztette ki a király, minthogy — úgymond, — a győri egyházmegye az ellenséges indulatú osztrákok szomszédságában igen fontos állomás. A bosnya egyháznak is voltak sanyarúságai. A pápa szemére hányta Károly királynak, hogy Péter püspök halála után legott lefoglaltatta a püspöki javakat, a püspökségbe világi embert ültetett , ki a kanonokokat annyira sanyargatta, hogy alig négyen maradtak vissza a káptalanban. Hozzájárult, hogy a király Lóránd fia Lőrinczet, kit a bosnya káptalan püspökének választott, még abban is megakadályozta, hogy a szentszékhez juthasson, minek következtében az egyház jogai sérülnek és a püspökség özvegyen marad. Arra kérte tehát, és nem sikertelenül a királyt, hagyjon föl hasonló erőlködésekkel.

1) Szintén a pápa leveléből, melyet Csanád érsekhez Íratott, értesülünk, hogy Károly király elődei alatt az üresedésben levő püspöki székek javait, melyekre a királyok jogot soha sem tartottak, az illető káptalanok vagy más egyházi személyek kezelték s a jövedelmet a jövendő püspök javára fordították. Most (1337-ben) megürülvén a kalocsai érsekség, javait a király hozzájárulásával a világi hatalom lefoglaltatta. A királyhoz ez iránt kérdést intézett a pápa, s tőle azt a választ kapta, minthogy amaz érseki birtokok a szerb királyság szomszédságában fekiisznek, azokat el kellett foglalnia, nehogy a szerbek kezeibe kerüljenek egyébként régi joga a magyar királynak az efféle, üresedésben levő püspöki várak és birtokok elfoglalása, a miért, midőn a kalocsai érsekségben így mivelkedék, csupán megszokott királyi jogát gyakorolta. — A pápa megbízta tehát Csanád érseket és Dörögdi Miklós egri püspököt, hogy a király érveléseit följegyezzék és saját észrevételeik kíséretében neki megküldjék.

2) Az egyház és haza bajait bőven, ha nem is minden túlzás nélkül, 1338 év nyarán fölterjesztették a pápához az ország némely püspökei. Ügy gyanítom, Dörögd' Miklós egri püspök volt e fontos ügyírat szerkesztője, nem csupán, mert neheztelt Károly királyra, ki őt az esztergomi érseki szék elfoglalásában akadályozta, hanem aggodalmas szeretetből is egyháza és hazája iránt. A padovai egyetemen nyert kiváló képzettsége is alkalmassá tette e fontos oklevél megírására, melyet egész terjedelmében adunk, jóllehet Csanád érsek távol állott tőle. „Szentséged hű és alázatos fiai, Magyarország püspökei, főképen pedig soraikból azok, a kik a király üdvösségéről, az ország és Isten egyházainak jó állapotáról buzgóbb lélekkel és nagyobb szorgosságról gondoskodnak, jelentik, hogy az egyházak állapota, jogai és kiváltságai, úgyszintén az ország szabadságai vagy már teljesen meg vannak semmisítve, vagy pedig válságos enyészet szélére jutottak. „Alig hogy valamely birtokos főpap elhal, bármilyen legyen állása, mind egyházi, mind családi javai királyi rendeletből, világi hatalommal lefoglaltatnak ; teteme gyakran minden tisztesség ellenére, a mezítelen földön marad ; úgy hogy néha csak ötöd-hatodnapra, mások költségén részesül egyházi temetésben. Káplánjai, unokaöcscsei és cselédjei félelemből szétszaladnak; mert azok, kik netán elfogatnak, kínzással arra kényszeríttetnek, hogy kiszolgáltassák nemcsak azt, a mit az egyházi javakból szolgálataik fejében kaptak, hanem egyéb szerzeményeiket is. „Továbbá, az egyházak üresedésének egész ideje alatt váraik és javaik a világi hatalomtól elfoglalva tartatnak, jobbágyaik irgalom nélkül kifosztatnak ; a templomok erőszakosan föltöretvén, az ott megőrzés végett elhelyezett értéktárgyak elhurczoltatnak ; a parasztok, kik abban a hírben állanak, hogy valamijök van, elfogatnak és kínzásokkal vagyonuk kiszolgáltatására kényszeríttetvén, az éhség kínjainak lesznek áldozatai. ,,Az, a ki üresedésb3n levő egyházra előmozdíttatik, akár szerzetes, akár világi pap, szokásból, vagy inkább újon meghonosult visszaélésből, az egyház birtokába a király egyik világi udvarnoka által vezettetik be, a kinek a bevezetett főpap száz márkát, illetőleg az egyház értékéhez képest többet vagy kevesebbet köteles fizetni, a mely összeg fejében a jövendő jövedelmek köttetnek le. Az egyház pedig rendszerint mindenből kifosztva szokott átadatni." ,,Az egyházak, még főpapi székek is, hosszú idővel a főpap elhunyta előtt, szoktak a király által várományosán eladományoztatni. így történt, hogy huszonhárom esztendő óta világi és szerzetes főpapok, választás mellőzésével mozdíttatnak elő ; ha csak a választók a királjTiak inkább fenyegető nyilatkozata, mint tanácsadó ajánlata előtt meghajolni nem voltak hajlandók. Egyetlen kivétel Lőrincz bosnya püspök, ki megválasztatása után harmadéve szentséged lábaihoz járulván, szentséged kegyelméből a bosnya püspökségben megerősíttetett. Ellenben több főpap, erőszak és megvesztegetés közbejöttével, kánonellenes módon, Isten sérelmére és közbotrányra nyerte el és foglalta el székét. Azokat a főpapokat, kik az ország éc egyház javára választattak meg, legyenek az !) Theiner, Hung. I., 608—609. 2) Theiner, Hung. I., 630. Úgy látszik, e tekintetben valamely megegyezés jött létre, minthogy a következő évben csak azzal bízta meg tizedszedőit a pápa, hogy az üresedésben levő kanonoki székek, prépostságok s egyéb egyházi javadalmak jövedelmeit követeljék és igyekezzenek beszedni. Theiner, Hung. I., 634. — Utóbb (1344) László kalocsai érsek maga kérte VI. Kelemen pápát, hogy Egri Jakab budai polgárt az általa elfoglalt egyházi javak megtérítésére Csanád érsek útján kényszeríttesse. (Supplix Clem. VI. a. 3. p. 2. f. 18.)