Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Érseki birtokok
214 Esztergom vármegye őstörténete. 232 volt (talán Dalmátországban tartózkodott a király mellett, vagy liogy óvatosan kerülte a netáni összeütközést a szentszékkel) és személyesen nem teljesíthette a megerősítés körül végzendőket, jogát átruházta Teofilra, az esztergomi egyház prépostjára, ki mindeneket szorgalmasan megvizsgálván, Csanád váíasztott egri püspököt megerősítette és Temesvárott, a király akkori székhelyén, 1323 januárius 23-án fölszenteltette. — Fölszólalt-e ez eljárás ellen a szentszék, hallgatással mellőzte-e, vagy utólag jóváhagyta, erre adatunk nincsen. Csanád püspök békén kormányozta egyházmegj^éjét. Teofil prépost azonban nem kapta meg a spalatói érsekséget, melyre Károly király őt ajánlotta. XXII. János pápa 1325 márczius 25-én udvariasan ugyan, de azt felelte Károly királynak, hogy a spalatói érsekséget már betöltötte. Nem is lett belőle püspök soha. Ügy találjuk, hogy 1335-ben még a prépostságról is lemondott. Utódjául 1335 márczius 30-án János prépost fordul elő, (talán Toldi János, Csanád érsek kisöcscse) de még ugyanaz évben, 1335 augusztus 16-án Kálmán herczeg, Károly király természetes fia, utóbb győri püspök volt az esztergomi nagyprépost. (Anjouk. Okmt. III., 151., 192.) A másik eset a következő : Midőn a nyitrai püspökség János püspök halálával megüresedett, a káptalan több kanonoktársát küldötte I. Károly királyhoz, hogy kérjék védúri hozzájárulását, miszerint jövendő püspökjőket megválasztandók, egybegyűjthessék a tá,vollevő kanonokokat is. De útközben Boleszló érsek elfogatá a küldöttséget, erőszakos módra esztergomi várába és monostorába hozatta és elzáratta. Itt az ő és káptalana jelenlétében öcscsét, Meskót, nyitrai püspöknek beerőszakolta adományozás czímén, a káptalani választás mellőzésével. Azután a nyitrai káptalan küldöttsége hozzájárulását kieszközölte halálos fenyegetésekkel, sőt arra is rávette, hogy békecsókot adtak neki. Sőt ezzel sem érvén be, összegyűjtött seregével a nyitrai egyházat, annak és a káptalan várait és birtokait elfoglalta, elpusztította, mi által a káptalani urakat annyira megfélemlítette, hogy kénytelenek voltak Meskó püspök megválasztásába beleegyezni. — Minthogy Meskó püspök, Boleszló érsek édes testvére, Károly király híve és Erzsébet királyné rokona volt, a mit okleveleink számtalanszor hangoztatnak, igen valószínű, hogy Boleszló eljárásához a királytól fölhatalmazást, vagy utólagos jóváhagyást kapott ; a megszeppent nyitrai kanonokok azutám kiállították a rendes véJasztási jegyzőkönyvet, melynek alapján Boleszló érsek metropolitai hatalmánál fogva megerősítette és fölszentelte öcscsét nyitrai püspökké, a ki, mint ilyen, 1334 május 11-ig kormányozta egyházmegyéjét, azután áthelyezték a veszprémi püspöki székre. Boleszlót életírói ez erőszakoskodása ellenére fönnen magasztalják, és nemcsak származását, jellemét, hanem főleg sokoldalú főpásztori gondoskodását tekintve, az esztergomi érseki szék egyik díszének nevezik. Boleszló már akkor jutott az esztergomi egyházi főjavadalomhoz, midőn sógora és jóakarója, I. Károly király húsz évi véres küzdelem után megerősödött a magyar trónon. Ő neki tehát nem volt része abból a lelket, testet szinte megbénító küzdelemből, mely elődeinek, Gergely, Mihály és II. Tamás érsekeknek minden erejét lekötötte. Nem lehet mégis tagadni, hogy neki sem ágyaztak rózsákkal, mint mondani szokás és hogy ő elődei fáradságos munkáját buzgalommal folytatta. 1) Terjedelmes egyházmegyéje legszélső részeiben, Pozsonyban, Szepesben és Erdélyben is megfordult, hogy mindent szemeivel lásson, önmaga elintézhessen ; főpásztori teendőit akkor is végezte, ha a királyi udvarban, akár Visegrádon, akár Temesvárt tartózkodott. Midőn 1328 deczemberben.meghalt, úgy látszik, az öregség még nem bántotta. Sajnos, nem maradt utána sem arczkép, sem egyházi kincs vagy más emlék. Minek oka talán abban rejlik, hogy holta után összes drágaságait, még az egyházi szereket is szentségtelen kezek rabolták el, s a tizedet és más egyházi jövedelmeket, sőt még az egyházi javakat is elfoglalták. A pápa megértvén a bitorlók kezére került esztergomi egyház siralmas sorsát, minthogy az új érsek választásának, illetve kinevezésének ügye gyorsan elintézhető nem volt, 1330 januárius 30-án kinevezte a pécsi és veszprémi püspököket az esztergomi egyház lelki kormányzóinak és jövedelmei kezelőinek. Boleszló sárga viaszba nyomott homorú pecsétje hosszaságban 10, szélességben 6"5 czentiméter. Csúcsíves oltártáblát alakít, mely hosszában is, szélLásd az „Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat" III. évkönyvét, a hol a szíves olvasó a róla mondottak megokolását is föltalálja.
