Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - HÍRLAPIRODALOM - Magyar Sion - Katholikus Lelkipásztor - Isten Igéje - Irodalmi Értesítő - Mulattató Zsebkönyvtár - Közművelődési egyesületek - Esztergomi irodalmi egylet - Magyar egyházirodalmi iskola - Főgimnáziumi önképző-kör - Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat

171 Irodalom, tudomány és művészet. Magyar Sión, egyháztörténelmi havi folyóirat. Alapította és szerkesztette 1863—1869-ig Knauz Nándor. Az 6 vezetése alatt a folyóirat tisztán egyháztörténelmi dolgokat hozott ; s a M. Sión első hét kötete még ma is valóságos kincsesháza a magyar egyháztörténelmi adatoknak és okiratoknak. 1870 január óta Üj Magyar Sión czímmel, már mint egyházirodalmi folyóirat jelent meg, eleinte Franki (Fraknói) Vilmos és Zádori János társszerkesztősége mellett, 1873-tól 1886-ig egyedül Zádori szerkesztésében. E 17 év alatt a folyóirat tartalma kiszélesbült, úgy hogy nem csupán és kizárólag egyháztörténelmi kérdésekkel foglalkozott, hanem egyéb, a kath. egyházi életbe, tudományba vágó dolgozatokat és értekezéseket is hozott. 1887-től Kereszty Viktor dr., Prohászka Ottokár dr. és Walter Gyula dr. szerkesztették a lapot, később csupán Kereszty Viktor dr., végül Trikál József dr. A lap 1904 végén megszűnt. Katholikus Lelkipásztor czímmel 1871-ben Zádori János két havi füzetben megjelenő, egyházszónoklati folyóiratot indított meg, mely öt évi fennállása után, az 1875. év végén megszűnt. Isten Igéje. Havi folyóirat. Kath. egyházi beszédek gyűjteménye czímen 1876-ban indult meg Fábián János szerkesztésében ; utána a szerkesztők voltak : Molnár János, Jagicza Lajos, Andor György dr., Babura László dr. 1905 végén megszűnt. Irodalmi Értesítő czímmel 1875-ben irodalmi és könyvészeti havi folyóirat jelent meg, melyet az első félévben báró Hornig Károly, egyetemi tanár, a második félévben Buzárovits Gusztáv szerkesztett. Az 1876. évfolyam szerkesztői voltak Maszlaghy Ferencz és Séda Ernő. 1877-ben a III. évfolyam első számával a lap megszűnt. Mulattató Zsebkönyvtár. Szépirodalmi füzetes vállalat. Szerkesztette Körösi László dr., kiadta Buzárovits Gusztáv. A vállalatból 1881-től 1901-ig ötvenhárom füzet jelent meg. * Magyar ^ion. Katholikus Lelkipásztor. Isten Igéje. Irodalmi Értesítő. Mulattató Zsebkönyvtár. A sajtóval együtt, a közművelődés terjesztésére igyekeznek a különféle 1 egyesületek. Ilyenek a következők: Esztergomi irodalmi egylet. Alapította 1868-ban Majer István, cz. püspök,

1 ki az egyesületnek elnöke is volt. Alapszabályait a magyar kormány hagyta jóvá ; a védnökséget a herczegprímás vállalta el. Tagjai egyházi és világi férfiak, kik czélul tűzték ki, hogy a művelt hazai közönségnek fölvilágosítására és épülésére igaz kath. és hazafias szellemben korkérdéseket fejtegető röpiratokat és a nép számára ismeretterjesztő és mulatva-oktató füzeteket szerkesztenek és terjesztenek. Két évi fennállás alatt a korkérdésekből és népiratokból 12—12 füzet jelent meg. Magyar egyházirodalmi iskola. Nagyszombatban 1832-ben alakult az iskola, Magyar nyelvgyakorló egyesület néven. Czélja volt a növendékpapoknak irodalmi képzésre való buzdítása. Néhány évi működés után az egyesület nem adott életjelt magáról. Nagyszombatból a papnevelő-intézet Esztergomba visszahelyeztetvén, 1859-ben Magyar egyházirodalmi iskola néven újra föléledt az egyesület, s a nyelv művelése mellett főleg az egyházirodalom és szónoklat fejlesztésére törekedett. Évi kiadványaiban leginkább a külföldi kath. irodalom jelesebb termékeit ültette át hazai nyelvünkre. Az iskola fönnállásának 50 éves évfordulóját 1883-ban nagy ünnepséggel ülte meg, s az ez alkalommal kiadott Emlékkönyv magában foglalja az iskola történetét s néhány sikerült dolgozatot. Az iskola újabb időben ifjúságnak való elbeszélések fordításával és kiadásával gazdagítja az e téren szegényes irodalmunkat. Főgimnáziumi önképzö-ícör. Az esztergomi főgimnázium Önképző-köre

1 1864-ben alakult meg, s 1869-ben Évkönyvet adott ki, mely a tagok sikerültebb dolgozatait tartalmazta. A kör t agjainak, irodalmi munkásságuk előmozdítása végett, a hatvanas években többször tűztek ki pályatételeket egyesek, főleg Majer István; az esztergomi kaszinó pedig a Széchenyi-pályadíj alapítványából, a mai napig évenként öt drb. aranynyal jutalmazza a főgimn. ifjúság részére kitűzött tételek kidolgozóit. Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat. 1894-ben alakult Knauz ^ Nándor kanonok és Récsey Viktor benczés tanár kezdeményezésére. A társulat t kiadványai : Évkönyvek. 3 évf. (1896., 1898., 1900.) Szerkesztette : Rózsa Vitái. közművelődési egyesületek. esztergomi irodalmi egylet. Magyar egyházirodalmiiskola. •'őgimnáziumi önképző-kör. Esztergomidéki Kéírészei és Történelmi Társulat.