Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Szölgyémy Gyula - Szölgyémy János - Szőllősy Károly - Tafferner Béla - Takács Antal - Takács Bernárdin - Takács Gedeon - Takács László

165 Irodalom, tudomány és művészet. kolczon, Szolnokon, 1898-tól a gyöngyösi állami, 1906-tól a budapesti II. ker. kir. kath. főgimn. igazgatója és a Ferencz József-Intézet kormányzója. Müvei : C. Velleius Paterculus : Róma történetéről írt két könyve. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. 1896. — Mit változtatott Ovidius a mvthoson '! (Értekezés a lévai főgimn. értesítőben. 1888.). — A szülőknek. (Értekezés a miskolczi gimn. értesítőben. 1890.). — írt még több czikket és költeményt az esztergomi lapokba. Szölgyémy Gyula, esztergomi tanító, született Esztergomban 1862-ben. Munkája : Földrajzi előismeretek Esztergom-megye földrajzával a népiskolák számára. 1886. (4 kiadást ért.) — Több czikke jelent meg a Népnevelő, Gazdasági Tanitó és az esztergomi lapokban. Szölgyémy János, igazgató, szül. Esztergomban, 1852-ben. A kegyes tanítórendbe lépvén, több helyen működött mint tanár, majd Kecskeméten tanulmá yi felügyelő, Kolozsvárott, 1894-től pedig Budapesten a Kalazantinum igazgatója és a székház főnöke. Müve : Világtörténet. A középiskolák felsőbb osztályai számára. 3 köt. 1891—93. (II. kiad. a legújabb tanterv szerint átdolgozva. 1902.). — Lycurgus és Solon törvényhozása. 1887. Szőllősy Károly, polg. isk. tanár, szül. Esztergomban, 1842-ben. Sz. Ferencz rendjéből mint növ.-pap kilépvén, nevelő lett Pozsonyban, majd Arad vármegyében gróf Szápáry Péter mellett. Hat év múlva Aradon a Rotter-féle alreáliskolában tanított, 1875-től városi polgári iskolai tanár volt. Meghalt 1895-ben. Müvei : Az osztrák-magyar Monarchia összes szerzetes Rendeinek történeti és statisztikai rajza, tekintettel azok irodalmi és tanügyi működésére. 1878. — Statisztikai párhuzam a magyar és osztrák papság között. 1881. — A magyarországi Conventualis Ferencziek (Minoriták) kolostorainak kimutatása. 1883. — Statisztikai csevegés a magyar szerzetesekről. 1883. — Az aradi deákok száz óv előtt. 1883. — Az aradi sz. Háromság-szobor története. 1883. — Emlékirat az aradi tanítók szegedi útjáról. 1885.—Aradvidéki Tanító-egylet első tíz évi működése. 1880. —A magyarországi róm. és gör. kath. tanító-egyesületek kimutatása. 18S3. — H\iszonöt év egy magyar lap (aradi „Alföld") történetében. 1886. — írt még kisebb-nagyobb terjedelmű czikkeket, tanulmányokat különféle lapokba s folyóiratokba. Tafferner Béla, középisk. igazgató, szül. Esztergomban, 1850-ben. 1872-ben a győri reáliskolában tanársegéd, a következő évben a sümegvárosi reáliskolához nevezték ki h. tanárul ; 1876-ban rendes tanárrá lett ; 1885-ben a lugosi kir. kath. főgimnáziumba tették át. 1906-ban, nyugalomba vonulása alkalmával, a király középisk. igazgató czímmel tüntette ki. Müvei: Szín és színharmónia, kiváló tekintettel a sík-ornamentikára és a műipar igényeire, a színstyl és színharmónia történetének vázlatával. 1885. — A hölgyek toilet tej érői. 1887. — Tanulmányok az ipar és műipar köréből. 1887. — Virág és toilette. 1908. — Madár és természet 1908. - A művészeti oktatásról, 1905.—A görög művészet kiválóbb alkotásainak ismertetése és esztétikai méltatása. 1905. — írt még sok czikket különféle lapokba és folyóiratokba. Takács Antal, Sz. Ferencz-rendi áldozó-pap, szül. Esztergomban, 1727-ben. 1749-ben fölszenteltetvén, több helyen működött mint hitszónok. Meghalt Andocson, 1805. ápr 7-én. Irodalmi műve : Lelki Ismeretnek ösztöne . . . (Ford. németből). Győr, 1770. Takács Bernárdin, igazgató-tanár, szül. Esztergomban, 1796 június 24-én. 16 éves korában Sz. Benedek rendjébe lépett ; s 1817—19-ig Komáromban, 1819—21-ig Sopronban tanárkodott. Ezután hittudományi tanulmányainak elvégzésére visszakerült Pannonhalmára, s 1823-ban pappá szentelték. 1823—27. Győrött, 1827—46-ig Pozsonyban volt tanár, 1846—51-ig házfőnök és igazgató Esztergomban ; 1852—59-ig Pannonhalmán tanárkodott, s ott halt meg. Költeményeit, melyek közül több nyomtatásban is megjelent, Vagács Caesar gyűjtötte össze ós adta ki ily czímmel : Bernardini Takács, benedictini Pannonii carmina selecta. Recognovit ac adnotationibus illustravit Caesarius Vagács . . . Comaromü, 1866. (,,01y nagy benső hév árad el lyrai elki szüleményein is, — mondja egyik bírálója, — minőt ritkán találunk lyrai költőnél, s mely az olvasót akaratlanul magával ragadja. Kimeríthetetlenek érzelmei és kifogyhatatlan képei a nyelv gyönyörű kellemével egyezkednek, ha Isten fölsógét, az erény magasztosságát, az Üdvözítő szeretetét énekli. Mennyire bírja a latin nyelv szellemét, s annak minden finom sajátságát! Kirí továbbá mindenütt nagv életbölcsesége, a vallásos érzelem kitűnő foka." (M. Sión. 1866. 718. 1.) — írt egyházi himnuszokat a magyarországi szentekről, melyeket a benczés breviáriumba is fölvettek.— írt továbbá egy értekezést: A nyilvános tanintézetek hasznáról. (Esztergomi értesítő. 1851.) Takács Gedeon, benczés tanár. szül. 1879-ben, Esztergomban. 1903—1908ban Pápán tanított, 1908-tól az esztergomi főgimnáziumban működik. Munkái : Fehéregyházi menedékhely. Ifjúsági színdarab. 2 felv. 1901. — A liliom hőse. Ifjúsági színdarab, leányok számára. 2 felv. 1908. —Értekezése : Már Bonifácz. (Pápai kath. gimn, Értesítő) 1908. — ír költeményeket az esztergomi és pápai lapokba, a Kath. Szemle, Magyar Szemle, Zászlónk, Nagyasszonyunk folj- óiratokba, bírálatokat a Kath. Szemlébe és Religióba, czikkeket és tárczákat a Pápa és Vidékébe, a Dunántúli Hírlapba. Takács László, szül. 1843-ban Esztergomban. Vasúti tisztviselő, majd Nagyvárad város műszaki hivatalnoka volt. Meghalt 1902-ben. Szölgyémy Gyula. Szölgyémy János. Szőllősy K ár oly. Tafferner Béla. Takács Antal . Takács Bernárdin. Takács Gedeon. Takács László.