Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Rimely Mihály dr - Roder Alajos dr - Roszival István dr - Rózsa Vitál - Rudnay Sándor - Rumy György Károly - Samassa József

159 Irodalom, tudomány és művészet. Rimely Mihály dr., főapát, szül. Esztergomban, 1793-ban. 1811-ben a pannonhalmi benezések közé lépett, s hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, Győrött tanulmányi felügyelő, majd a pozsonyi főgimnázium tanára lett ; 1822—30-ban Pannonhalmán az egyházjogot s történelmet adta elő, 1830—39-ben kőszegi gimn. igazgató, utóbb három éven át a pozsonyi akadémia hittanára. 1842—65-ben pannonhalmi főapát. Müvei kéziratokban vannak meg a pannonhalmi középponti könyvtárban ; ezek : Közönséges házassági egyházi törvény. Alkalmaztatva a magyar ker. kath. anyaszentegyházra. 1832—36. — A Sz. Márton püspökről czímzett Pannonhegyi Ssz. Benedeki főapátság eredete Magyarországban 1860. — Scythák, hunnok, avarok, magyarok történelme. 1862. Roder Alajos dr., apát, szül. Kisbényen, 1812 szept. 4-én. Hittani tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, káplán volt Budavárban, 1840—41-ben helyettes pesti egyetemi hitszónok és hittanár, 1841. végén felsőludányi plébános, 1853-ban egyetemi hittanár, 1859-ben a felsőbb neveléstudományok tanára, 1861-ben a Sz. István-társulat másodelnöke, 1866-ban budapesti kir. főigazgató, 1867-ben nagyváradi kanonok, majd széplaki apát, 1872-ben a budapesti papnevelő kormányzója. Meghalt Budapesten, 1878-ban. Müvei : Egyházi énekek. A ker. katholikus hívek számára. 1837. — Bibliai történetek gyermekek számára. 1837. 1852. 1855. — Egyházi beszéd, midőn a cs. k. pesti m . egyetemnek új fénybe öltözött temploma az isteni szolgálatnak újra megnyittatott. 1859. — Egyházi énekfüzér a pesti m. k. egyetemi isteni szolgálathoz. 1859. — Beszéd a m. kir. egyetem újjáalakításának 88-ik évfordulóján. 1868. — A Deharbe négy : elemi, kis, közép és nagy katekizmusa. — írt ezenkívül szent beszédeket, számos czikket a M. Sionba, Egyházi Tárba, Religio és Nevelésbe. — Szerkesztette 1855—59-ben a Pázmány-füzeteket. Roszival István dr., prelátus kanonok, szül. 1844-ben. 1889-ben esztergomi kanonokká, a következő évben főegyházmegyei tanfelügyelővé, később az esztergomi papnevelő kormányzójává nevezték ki. 1881-ben a stomfai, 1898-ban a várnai kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Hittudori tételein kívül megjelent a zohori templom fölszentelési ünnepén mondott beszéde. Irt költeményeket is. Rózsa Vitái, benczés tanár, szül. 1857-ben. 1880-ban fölszenteltetvén, egy évig hitszónok volt Pannonhalmán, majd tanár Komáromban és Pannonhalmán. 1888-tól az esztergomi főgimnáziumban tanít. A műemlékek országos bizottságának levelező tagja. Munkái: "Y/uv o? éo?r<ao? (XIII. Leó pápa 50 éves püspöki jubileumára görög költemény, melyet az esztergomi kath. főgimnáziumban 1893 febr. 13-án tartott ünnepségen adtak elő). Horatius Satirái. Ford. és magyarázta. Pozsony, 1894. (Tanulók könyvtára 61., 63., 69. sz.) — Egyházi beszéd Szent Imre herczeg ünnepén. Esztergom 1896. — Ünnepi beszéd a kereszténységnek 19 százados, a magyar kereszténység és királyság kilencz százados évfordidója alkalmával az esztergomi kath. körben 1900 okt. 14-én tartott ünnepélyen. — A görög-római mithologiából és történelemből kölcsönzött szálló igék. Esztergom. 1907. —- írt szent beszédeket a Szent Gellért ifjúsági hitszónoklati folyóiratba. — Czikkei a M. Sionban, Esztergomban, Esztergom és Vidékében, Esztergomi Lapokban jelentek meg. —- Mint titkár szerkesztette az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyveit (1896—1900). — Ő írta meg e kötet számára a „Közoktatásügy", valamint az „Irodalom, tudomány és művészet" cz. czikkeket. Rudnay Sándor, született 1760-ban. 1787-ben az esztergomi érseki helynökségnél irnok volt, később a nagyszombati helynökség titkára lett. 1789—1805-ben korossi plébános. 1805. iktatták be esztergomi kanonoknak, 1808-ban cz. apát. majd cz. püspök, a helytartótanács tagja s egyúttal esztergomi érseki helyettes lett. 1815-ben erdélyi püspökké, 1819-ben esztergomi érsekké nevezték ki. 1828-ban bíbornoki méltóságra emelkedett. Meghalt Esztergomban, 1831 szept. 13-án. Számos latin nyelvű egyházi művet írt. Rumy György Károly, született 1780-ban. Ev. lelkész és tanár volt. 1824-ben mint író élt Bécsben és itt áttért a kath. egyházba, s Rudnay esztergomi érsek 1828-ban az esztergomi presbitériumban alkalmazta, mint a magyar jog és statisztika tanárát, egyúttal kinevezte primási könyvtárosnak. Itt hivataloskodott haláláig, mely 1847-ben következett be. Főbb müvei : Populáres Lehrbuch der Oekonomie. 2 köt. 1808. — Agricolae experimentatores prudenteset circumspecti. 1813. — Erdei instructio. 1813. — Von der jetzigen Beschaffenheit der Georgicons zu Keszthely. 1814. — Gemeinnützige ökonomisch-technologische Bslehrung für Haushaltungen in Stádten und auf dem Lande. 1816. Anleitung zum Bierbraunen. 1826. — Újonnan felfedezett módja a lóetetésnek széna nélkül. 1833. — Verzeichnis und Besehreibung der Carpathissen Blátterschwámme in Zipser Comitat. 1834. — Monumenta hungarica sermone nativo scripta, azaz a magyaroknak magyar nyelven írt emlékezetes írásaik. 3 köt. 1815—17. Samassa József, bíbornok-érsek, szül. 1828-ban. Mint Esztergom egyházmegyei pap, fölszenteltetése után, 1852-ben nagyszombati főgimn. tanár, 1857-ben Rlmelv Mihály dr. Roder Alajos dr. Roszival Istvánjdr. Rózsa Vitái. Rudnay Sán Rumy'Györiíj Károly. Samassü József.