Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Lang János - Lányi Adolár - Lenhossék Mihály - Lipovnicky István - Lipthay Sándor - Machovich Gyula - Magyary Szulpicz
147 Irodalom, tudomány és művészet. viselt dolgait uralkodása kezdetétől egész végéig, sőt azon túl is 1386-ig. Egyes hiányai és tévedései mellett is elsőrangú történelmi kútforrása és nélkülözhetetlen krónikája az Anjou-kornak. Lang János dr. apát, szül. Esztergomban, 1771-ben. Fölszenteltetése után,. 1798-ban drégelypalánki káplán lett; 1801-ben a pozsonyi papnevelőben tanulmányi felügyelő, a következő évben tanár Nagyszombatban. 1806-tól a pesti egyetemen működik, s 1816-ban egyetemi rektornak választják meg. Négv év múlva mint esztergomi kanonokot megbízzák a Pazmaneum kormányzásával ; nemsokára a bécsi egyetem hittudományi karának dékánjává választják meg. 1821-ben a rákonyi apátságot nyeri el, 1825-ben királyi táblai főpappá nevezték ki. Meghalt Pesten, 1829-ben. Nyomtatásban megjelent müvei : Alkalmi költemény Bernáth László névünnepére. Posonii. 1794. — Alkalmi költemény Mayer József névünnepére. Posonii. 1795. — Alkalmi költemény Vilt József névünnepére. Posonii. — Dissertatio inauguralis Historico-Juridica. Budae, 1802. — Patrologia quam in Regia Scientiarum Universitate Hungarica praelegit. Budae, 1809, — Memória .... Ernesti Principis in Schwarzenberg. Viennae, 1821. — Beszéd Majláth György . . . honti főispánná iktatáskor. Pest, 1828. Lányi Adolár, fővárosi hírlapíró. Munkája: Lyrai költemények. 1883. Lenhossék Mihály, született 1773-ban. 1799-ben Esztergom vármegye főorvosává választották és itt maradt 1808-ig, a mikor a pesti egyetem tanára lett. Meghalt 1840-ben. Nagyszámú orvosi munkáit német és latin nyelven irta ; így Esztergomban léte alatt : Untersuchungen über Leidenschaften und Gemüthsaffecten als Ursachen und Heilmittel der Ivrankheiten. 1804. — Introductio in methodologiam physiologiaa corporis humani. 1808. Lipovniczky István, püspök, született 1814-ben. Fölszenteltetése után káplán Udvardon, 1841-ben az esztergomi helynökség levéltárosa, majd herczegprímási levél- és könyvtáros lett, 1846-ban komáromi plébánossá választották ; a forradalom után le kellett mondania a plébániáról s 5 évig Kufsteinban szenvedett 1857-ben főegyházmegyei könyvtáros, 1860-ban plébános Érsekújvárott; 1861-ben esztergomi kanonokká, 1866-ban a királyi helytartótanácsnál tanácsossá, a következő évben közokt. miniszteri tanácsossá, majd cz. püspökké, 1868-ban nagyváradi püspökké nevezték ki. Meghalt 1885-ben. Több egyházi beszédet írt. Lipthay Sándor, (Kisfaludi) egyetemi tanár, szül. 1847-ben; már gyermekségétől fogva Esztergomban nevelkedett, itt végezte középiskoláit, mérnöki tanúlmányait pedig a bécsi műegyetemen. Mint vállalati mérnök Ausztriában, majd Budapesten a m. kir. vasútépítési igazgatóságnál, később, mint az Unió bank vállalati mérnöke, az éjszakkeleti vasút máramarosi vonalának építésénél volt alkalmazva, hol a Taracz-hídnak vezető mérnöke volt. 1873-ban a m. kir. államvasútak budapesti osztálymérnöke lett ; 1875-ben a kir. József-műegyetemhez helyettes, egy év múlva rendes tanárrá nevezték ki. 1882—84-ig a műegyetem mérnöki és építészeti szakosztályának dékánja, 1886—89, 1898—1900-ig a műegye'.em rektora volt. A Magy. Tud. Akadémia 1891-ben levelező, öt év múlva rendes taggá választotta. A m. mérnök- és építészegyletnek 1879-től titkára, majd alelnöke s elnöke volt. 1896-ban kinevezték az orsz. közoktatási tanács tagjává, 1899-ben megkapta a kir. udvari tanácsosi czímet. Meghalt 1905-ben. Munkái : A keskeny pályák, mint a mellékforgalom hivatott eszközei. (Az akadémia dicséretével kitüntetett pályamű). 1875. — A vasúti vasfelszerkezetek. 1877. — A vasúti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre. 1878. — A vasútak valószínű bevételeinek előzetes megállapításáról. 1880. — Vasútépítéstan. 1885—1902. — Rektori székfoglaló beszéd. 1886. — Rektori beszámoló. 1887.— 1900. — A vasútak jövedelmezőségéről. 1892. -— Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai. 189G. — Beszéd a kir. József-műegyetem részéről Erzsébet királyné ő felsége halála alkalmából tartott gvászünnepélyen. 1898. — Rektori székfoglaló beszéd. 1898.'— Hollán Ernő emlékezete. 1902. — Ezenkívül mint titkár szerkesztette 1879—1882-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét, a melybe, valamint más szaklapokba számos czikket írt. Machovich Gyula, plébános, született 1858-ban. Hittani tanúlmányait Bécsben elvégezvén, rövid ideig káplán volt, 1883-ban a herczegprímás szertartója, majd titkár és szentszéki ügyész lett ; 1893-tól tardoskeddi plébános. Müvei : Taxii Leó volt szabadgondolkozónak önvallomásai. (Francziából) 1887. — A szabadkőművesség elleni szövetkezet és a magyarországi szabadkőművesek névsora. 1887. — Ámítás és valóság. Adatok a szabadkőművesség leálczázásához. 1888. — A liberalizmus bűn. (Fordítás.) 1888. — Az 1789-iki franczia forradalom századik évfordulójára. (Fordítás.) 1889. — Szent beszéd. Az esztergomi kath. legényegylet zászlójának szentelése alkalmából. 1889. — írt még több tárczaczikket, értekezést. Magyary Szulpicz, benczés tanár, szül. Esztergomban, 1854-ben. Esztergomban, 1887-ben. Hitszónok, majd alkönyvtárom volt Pannonhalmán, 1878-tő] főgimn. tanár Komáromban. Lang János. Lányi Adolár. Lenhossék Mihály. Lipovniczky István. Liptliay Sándor. Machovie Gyula. Majzyar> Szulpicz.
