Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Acsay Ferencz - Andor György dr - Argauer Máté - Bády Izidor - Bády Valér - Bakócz Tamás - Balás Theophil

130 Irodalom, tudomány és művészet. Aesay Ferencz. Andor György dr. Argauer Máté Bády Izidor Bády Valér. Bakócz Tamás Bálás Theophil. idejében javított ki és látott el jegyzeteivel ; tanúskodik fényes, 4000 kötetből álló könyvtára, a mely buzdításul szolgált Mátyás királynak is a Corvina-könyvtár megteremtésére. Mint középkori műveltségünk és hatalmunk annyi más emlékei, Vitéz könyvtára is elpusztult a viszontagságok alatt s annak legnevezetesebb kéziratai ma Európa több nagy könyvtárában szét vannak szórva. A szerencsétlen mohácsi csata után a haza gyászos sorsát Esztergom sem kerülhette el ; 1543-ban török uralom alá került. A mit nagy királyok, tudományés művészet-kedvelő, művelt főpapok hosszú időn keresztül megalkottak, azt a barbár török tönkre tette, s a másodszor fölvirágzott Esztergomot is kifosztotta, a lakosságot rabigába hajtotta, a főpapságot elűzte. A prímás és a káptalan a város elfoglalása után az egyházi kincsekkel és levéltárral Nagyszombatba menekült ; s ettől fogva 277 éven át nem lakott prímás Esztergomban. A mint elvesztette Esztergom az érsekséget és a káptalant, rohamosan kezdett sűlyedni. Sem főiskolája, sem nyomdája nem lévén, a tudománvos mozgalomteljesen megszűnt falai között, s a szellemi élet hosszú időn át mintegy kihalt ; szomorú pangás állott be minden téren. Csak 1820-ban térhetett vissza az érsekség és a káptalan ősi székhelyére ; innen kezdődik Esztergom történetében a harmadik korszak, az újjászületés korszaka. A vármegyét és a várost ért viszontagságok Esztergom történetében erős nyomokat hagytak, de a fényes múltról vajmi kevés írott emléket mutathatunk föl. Mindamellett nemzetünk irodalom-történetében nem utolsó helye van Esztergom vármegyének ; szülöttei, főleg az újabb időben, irodalmi működésükkel tekintélyt és tiszteletet szereztek nevének. Az alábbiakban betűrendben adjuk az irodalom és tudomány képviselőit ; és pedig első sorban különösen az Esztergom vármegyei születésűeket, majd azok?,t, a kik máshol születtek, de Esztergom vármegyében éltek és működtek. Acsay Ferencz, szül. Esztergomban, 1854-ben. Mint Sz. Benedek-rendi tanár 1878—1893-ban Esztergomban tanított, 1894-ben győri főgimn. igazgató és házfőnök lett. Müvei : A prózai műfajok elmélete. 1889. — Bossuet egyházi beszédei. Fordította és bevezetéssel ellátta. 1895. II. köt. 1902. — Millenniumi emléklapok. 1896. —- A győri benczés főgimnázium története. 1901. —Ifjúsági szentbeszédek. I. köt. 1903. (II. és III. köt. 1908.) —Rónay Jáczint élete. 1908. — Irt ezenkívül több nekrologot, nyelvészeti, neveléstani és egjdiázszónoklati czikket; számos szent beszédet közölt a Szent Gellért, ifjúsági hitszónoklati folyóiratban. Andor György dr., prelátus kanonok, szül. 1867-ben. 1891-ben az esztergomi szemináriumba került tanárnak, később tanulmányi felügyelő lett. 1897-ben herczegprímási szertartóvá, majd titkárrá, 1905-ben herczegprímási irodaigazgatóvá és egyházmegyei főtanfelügyelővé, a következő évben pedig esztergomi kanonokká nevezték ki. Czikkeket, bírálatokat írt a Magyar Sión, Bölcseleti folyóirat, Hitvédelmi folyóirat, Katholikus Szemle folyóiratokba ; 1899—1901-ig szerkesztette az Isten Igéje, hitszónoklati folyóiratot, a melyben több beszéde jelent meg. Argauer Máté, 1820-tól Esztergom szab. kir. város plébánosa volt. Meghalt 1840-ben. Müvei : Sz. Istvánnapi díszbeszéd. 1822. — Sárfalvi Heya Imre alispánt, midőn királyi tanácsos lett, üdvözli. 1836. — Üdvözlő beszéd Uzovits János főispáni helytartó székfoglalásakor. 1836. Bády Izidor, benczés tanár, utóbb lelkész, született Szentgyörgymezőn 1820-ban. Meghalt 1885-ben. Czikkei : A tihanyi hívek szép egyházi énekei. Szent Benedek. Munkája : Alkalmi beszéd Écsy László születésének 50.. felügyelőségének 25. évére. 1869. Bády Valér, sz. ferenczrendi hitszónok szül. Szentgyörgymezőn, 1811-ben. Meghalt Budapesten, 1885-ben. Munkái : Jézus szentséges szíve társulatának szabályai, imái és énekei. 1861. A szentkersszti és más processiókra alkalmas énekek és imák. 1864. Bakócz Tamás, bíbornok-érsek, szül. Erdődön, 1442 táján. Mint nagytudományú főpap és államférfiú, kora történetében nevezetes szerepet játszott; 1497 decz. 20-án esztergomi érsekké, majd bíbornokká lett. Az egyházi és világi legfőbb tisztségekkel kitüntetve, meghalt Esztergomban, 1521 jún. 11-én. Róla szülő vármegyéjénél bővebben emlékeztünk meg. Bálás Tlieophil, szül. Párkányban, 1795 május. 27-én. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, hittudományi tanulmányait Bécsben és Pannonhalmán végezte. Tanított Komáromban, Nagyszombatban, (1827—38.), Esztergomban, ugyanitt 1838—46-ban házfőnök és igazgató volt. A következő évben betegeskedése miatt