Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

TERMÉSZETI VISZONYOK - Határai - A Duna-balpartja - A Duna-jobbpartja

TERMÉSZETI VISZONYOK. ~W sztergom vármegye az éjszaki szélesség 47° 35'—48° 02', és a keleti |J hosszúság 36° 1'—39° 36 között fekszik. Határos éjszakon Bars, keletM J ről Hont és keletről, úgyszintén délről Pest-Piíis-Solt-Kiskun vár— megyékkel, nyugatról Komárom vármegye határolja. Esztergom vármegye a kis magyar medenczének délkeleti aljában van, s dunajobbparti része mély sik, egyes részeiben halmos föld, a balpartját ellenben a Magyar Középhegység pilis-gerecsei ágai borítják. Természetes határai nincsenek, kivéve egy-egy kisebb vonalon, így a Duna Honttói 19 km. hosszúságban választja el. A vármegyét két részre vágja a Duna. Ez a két rész területileg csaknem egyenlő nagy, de térszíni képük egészen külömböző. Az éjszaki rész a Duna balpart a Duna és a Garam szögében terül el. Ez déli részén mocsaras 110—115 m. magas síkság a tszf., közepe táján dombsor vonúl végig, a mely éjszakról ereszkedik le Bars felől, mint a velkapolai hegyek nyúlványai, s egész kis hegylánczolat benyomását teszi Mácsa pusztától Magyarszőgyénig ; kelet-nyugati irányban haladva, azonban csak 200—250 m. (a t. sz. felett,) magasságú halmokból álló dombsorrá szelídülnek, s ezek is megszakadnak közben több helyen ; egyes részeiknek elnevezése : nyugaton a Somlyó, Kisújfalu s Köbölkút között, tovább keletre, Sárkánytól Nánáig a bélai hegy, melynek legmagasabb emelkedése sem haladja meg a t. sz. feletti 150 métert. Az egész terület éjszakról és éjszaknyugatról a Duna felé eleinte fokozatosan alacsonyodik, majd szélesebb platót alkot, a mely Bucs és Szentgyörgyhalma puszta alatt hirtelen magas peremmel végződik. A meredek diluviális peremtől egészen a Dunáig kissé hepe-hupás terület húzódik, a mely régibb futóhomokszigetekből, szikes területekből, mocsarakból és erekből áll. Dunamocstól éjszakra már kevésbé látjuk e diluviális perem éles határait. Itt a lejtés gyenge és egyenletes. A Duna-járta terület a bent levő homokszigeteken kívül a tenger színe fölött 105—110 méter magas, tehát a Duna rendes vízállása fölött alig 3—5 m. magasságban fekszik. A mocsarakat nemcsak a Duna, de erek is táplálják. Nagyobb mocsár a Nádastelek. E mocsarak kiszárítása jórészt most folyik s egyes helyeken a nép, a nagy vízhiány miatt, maga nem engedi kiszárítani. Köbölkúttól éjszakra van a párisi völgy, melyen a párisi csatorna húzódik végig. A Duna jobbparti része teljesen más jellegű. Ezt a részt a Magyar Középhegység nyúlványai borítják, melynek itt két kiemelkedő része a Pilis és a Gerecse hegység s azoknak ágai. A Pilis hegység a vármegye keleti részén, a Gerecse a nyugatin fekszik, a kettőt széles depresszió választja el egymástól. A két hegység alkotását tekintve teljesen külömböző felépítésű, mit nemcsak geologiai szerkezetében, hanem külső jellegében is meg lehet figyelni. A Pilis hegység csaknem teljesen összefüggő dolomit és mészkőből álló hegytömeg, míg a Gerecse, sokszor megszakgatott, kisebb-nagyobb tömegű, rögszerű hegyalakulásokból áll. Természeti szépségekben gazdag, merész szökellésű. kopár hátú részletei vannak. Legmagasabb pontja a vármegye területén a Dobogókő, a mely 700 m. magas és róla hatalmas körkép nyílik meg a néző előtt. Látni Budapestet a szelíden kanyargó Duna mentén, keletre a Mátrát s köröskörül több vármegye területét számtalan faluval, várossal. A hegység másik sarka az esztergomi Határai. A Duna-bal partja. A. Duna jobbpartja. Magyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 1