Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Juhtenyésztés

97 Közgazdaság. nyos, hogy legtöbbet lendítenének a tenyésztés színvonalának emelésén a tejszövetkezetek. E tekintetben Farnad községe járt elő jó példával, a hol legújabban Feichtinger Sándor, prímási intéző kezdeményezésére alakult tejszövetkezet. Örvendetes jelenség az is, hogy most már egyes nagybirtokosok nagyobb gondot fordítanak a szarvasmarhatenyésztésre, a minek jó hatása nem fog elmaradni ; különösen a simenthali fajtát kultiválják. Tejszövetkezet van még Érsekké tyen is. A szarvasmarha ára vidékenként nagyon különböző, de átlag 1 db. szarvasmarha ára 240—400 kor. között váltakozik. Friss fejős tehén (számos marha) drbja 300—400 kor. igásmarha (számos marha) 300—600 kor. Betegség, a legutóbbi időben, — kivéve a száj- és körömfájást, — nem fordult elő a vármegyében. Szórványosan fel-fellép az antrax, különösen olyan vidéken, a hol sok birkát tartanak. Megemlítendő, hogy a vármegyében legkiválóbb tehenészete az esztergomi káptalannak van Nánán, a hol bonyhádi tájfajta tehenekre simenthali bikákat használnak ; tenyészczél : tejtermelés borjúneveléssel. Ugyanilyen tenyészirányú inthali tehenészete van Metternich herczegnőnek Sárisápon. Felemlíthető még, mint nagyobb és simenthali jellegű tehenészet : az esztergomi érsekség csenkei, Reviczky Károly bikoli és Kobek István bátorkeszi tehenészete, vatamint az érsekség kétyi, kéméndi és Stein Testvérek köbölkúti tehenészete. A gyapjú árának hanyatlása országszerte nagy visszahatással volt a juhászaira. — Esztergom vármegyében, a melynek valamikor igen nagy része legelő volt, szintén nagy volt a visszae?és ; az egykor híres juhászatok majdnem egészen eltűntek, vagy megfogytak, irányt, fajtát változtattak. Ez kitűnik abból is, ha összehasonlítjuk az uradalmi juhászatoknak 50 évvel ezelőtti juhállományát a jelenlegivel; pl. a bajnai uradalomban az 1850—1859. években csak a bajnai és a sápi gazdaságokban mintegy 6633 dbból állott a juhállomány, a hol jelenleg csak 3358 db. juhot tartanak, vagyis a létszám 50 %-kal csökkent. Ez természetesen csakis a juhtenyésztés kevés jövedelmezésének tudható be, a minek következménye a legelők feltörésére vezetett. A megyeszerte híres paraszt juhászat és a feles-juhászat úgyszólván teljesen megszűnt; a kisgazdaságokban tartott juhok száma pedig nem haladja meg a 6000-t. Esztergom vármegyében a legjelentékenyebb juhászata az esztergomi érseknek, valamint herczeg Metternichnek volt. A nemes juhászat kezdete — a bajnai uradalomban — az 1817-ik évre vihető vissza. A tenyészanyag merinó-fajta ; a tenyészirány : electoral negretti-jelleg kifejlesztése. Mindkét uradalom, — a mint azt a gazdaság évkönyveiből lát juk, — juhászata emelésére rendkívüli áldozatokat hozott : a legjelesebb külföldi és magyarországi juhászatokból szereztek kosokat és anyaállatokat, nevezetes összegeket íizetvén egy-egy kiváló tenyészállatért. A bajnai uradalom, juhászatának fejlesztése czéljából, a következő híresebb juhászatokból szerzett tenyészanyagot : Báró Geiszler morvaországi törzsnyájából, budőrsi cs. k. törzsnyájból, a holitsi törzsnyájból, Tirolból, gróf Barterstein csehországi törzsnyájából, báró Foszl bécsi, gróf Haugvicz morvaországi, gróf Dubszky morvaországi, Károly főherczeg magyaróvári, herczeg Metternich Leontinakojetini, Klauzál Imre rohonczi, gróf Larisch porosz-sziléziai, hg. Lichnovszky porosz-sziléziai, Gadegast szászországi, gr. Károlyi stomfai, gr. Hunyady ürményi törzsnyájából. Ezek a vásárlások temérdek pénzbe kerültek, pl : 1862-ben a herczeg Lichnovszky törzsnyájából vett 2 drb hágókosért fizetett az uradalom 2000 frtot. A bajnai uradalom juhászata emelése czéljából összesen 340 drb kost és 121 drb anyabirkát szerzett be 1817-től 1874-ig. Ma már azonban, a mikor a juhászat inkább csak szükséges rossz, mint jövedelmi forrás, minden tenyészdében a hanyatlás konstatálható. A mikor a gyapjú ára hanyatlani kezdett, felhagytak a kistestű merinók tenyésztésével; ezután már nemcsak a finom gyapjúra, hanem egyszersmind a hús tömegére is tekintettek. Az esztergomi érsekség juhászatában ez irányban rambouillet kosokkal tettek próbát, a mi igen bevált : a gyapjú finomsága tekintetében beállott veszteséget bőven kárpótolja a gyapjú és a hús nagyobb hozama. Juhtenyésztés