Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Árpa - Tengeri - Rozs - Zab - Burgonya - Czukorrépa - Takarmány

90 Közgazdaság. Árpa. Tengeri. V Rozs. Zab. Burgonya. Czukorrépa. Takarmány. számbavehető kárt ezek is alig tettek. A növényi ellenségei közül többször okoznak kárt a rozsda és az üszöggombák, de a termésben legtöbb kárt mégis főleg a gazfélék okoznak, ú. m.ataraczk, a konkoly és az aczat. A vármegye területén a legszebb búza, a mint azt a gabonakereskedők állítják, Csolnok, Sárisáp, Nagysáp. Bény, Kéménd. Szőgyén és Érsekkéty vidékén terem. A vármegye második főterménye a tavaszi árpa. Esztergom vármegye árpája nagyon keresett czikk ; nem ritkaság, hogy a közvetítők 14—15 koronát adnak métermázsájáért, még a kisgazdának is. A legjobb árpa Piszke és Lábatlan községek határában terem. A Duna-balparti gazdaságokban is termelnek árpát, de ott minőségre nézve sokkal silányabb árpa terem. Hl. súlya 62—70 kg. Szalmatermése 7—8 q. Főleg a „nyitramegyei" árpát termelik, noha a nagyobb gazdaságban másféleségek is szerepelnek. Állítólag leginkább beválik, — főleg hegyi gazdaságokban — a „hanna" árpa, mert korán érik és viszonyaink között legbővebb termő. — Ellenségei közül leginkább az üszög és a gazfélék tesznek kárt. A „Leraa mela nopus" csak elvétve tűnik fel határaink között. Kiváló szép árpa terem : Lábatlan, Piszke, Süttő, Bajna és másodsorban : Béla, Kicsind, Kural, és Szőgyén községek határaiban. Á vármegye harmadik főterménye a tengeri. Átlagtermése kat. holdanként 10 q-t tesz ki, szár 12—16 q. Leginkább a nagy, ,,sárga-szemű''-féleségét termelik, az uradalmaknál pedig a ,,cinquantinót". A tengeri főleg a Duna-balparti gazdaságokban díszlik, a Duna-jobbparti gazdaságokban némely esztendőben be sem érik. A szem hl. súlya 70, illetve 80 kg., a szerint, hogy nagyszeműt, vagy cinquantinót termelnek. Az őszi rozs, mint kenyértermény, fontos szerepet játszik mezőgazdaságunkban, noha a bevetett területnek alig 10'5 %-át foglalja el. A Duna mellett fekvő gazdaságokban, a ködök miatt, sokszor rosszul sikerül. A legjobb rozs Pilismarót és Esztergom város határában terem, másodsorban : Dorog, Kenyérmező és Kesztölcz községek határaiban. Hektoliter súlya átlag 70—75 kg., szalma-termése 10—14 q. Fajai közül főleg a montagneit, de legtöbbfelé közönséges, itt már évtizedek óta termelt rozsot termesztenek. Gazdáink eddig a zabot nem igen termelték máshol, csak ott, a hol kénytelenek voltak vele. Manapság, a mikor különböző okok folytán a zab ára magasra emelkedett, mindinkább nagyobb területet foglal el a többi növények rovására. Az 1900. évi föld. miniszteri kimutatás szerint, Esztergom vármegyében a bevetett területnek mintegy 7 %-át foglalta el a zab, de valószínű, hogy ennél jóval nagyobb területen termelték. Ugyané kimutatás szerint azt is látjuk, hogy a zab kat. hold. termése még az 5 q-t sem érte el, a mi azonban főleg az itt divatos mívelési módnak és különösen a vetésforgóban való elhelyezésének a következménye. Nálunk főleg a zászlószabot termelik, de az uradalmaknál és vidékenként többfélét is termelnek. Hl. súlya 32—50 kg., szalma-termés k. h. 8—12 q. A legjobb zab — hliterenként 50.52 kg.-os — Bajna, Bajót, Csolnok, Epöl és Dág községek határaiban terem. Tavaszi búzát, kétszerest és őszi árpát, csak igen kis téren termelnek. A burgonyát főleg csak saját szükségletükre termelik a gazdák ; kivéve egyes községeket, a melyek körében szeszgyár működik. A nép különösen a rózsa és sárga burgonyát termeli, de már kezdik a „magyar kincset" is vetni. A burgonya kat. holdankénti átlagtermése 50 q., noha egyes helyeken 70—90 q. nagyságú termések is voltak. Hektoliter súlya — közepes nagyságú gumókat értve, — 66—75 kg. A burgonyának Esztergom vármegyében más ellensége nem mutatkozott, — legalább nagyobb károkat más nem tett benne, — mint a Phvtophtora infertans ; de ez is csak szórványosan fordult elő. Czukorrépát, a kimutatás szerint 440 k. h. termelnek, de ez a szám nem felel meg a valóságnak, mert ma már, miután legújabban az esztergomi érsekség is nagyobb területen termeli, legalább is kétszer ilyen nagy területet foglal el. Holdanként átlagtermése 80—160 q-ra tehető. A czukorrépát az ácsi és oroszkai czukorgyár veszi át. j A takarmánynyal bevetett terület, a legutóbbi kimutatások szerint, az összes bevetett területnek mintegy 16%-a. Takarmányt kb. 15,000 kat. holdon termelnek. E területből a bükkönyfélék 4052 k. holdat foglalnak el, a luczerna 1990, a takarmánytengeri 1438, a lóhere 1228 és a tak.-répa 1807 k. holdat. A többi területen mohart, kölest, baltaczint és egyéb takarmány-féléket termelnek.