Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Ivánka

Ivánka nagyon finom és jó modorú ember volt, mondhatni decens, de társaságomban mindig fölszabadult és élveztük a „hülye" megnyilatkozásokat. Mondhatjuk, mások ostobasága boldogított. Ivánka tehát tobzódhatott a boldogságban négy esztendői keresztül. Minden logikai csúsztatást, hibát, tévedést, szakmai tudatlanságot észrevett, és ez kéjmámorral töltötte el. Engem is. Ennek a furcsa magatartásnak volt ám oka! Mind a ketten nyomorult középosztálybeliek lévén, azt sulykohatták belénk, hogy bizony a szocialista egyenlőség nevében mi alacsonyabbrendű lények vagyunk a többi társadalmi osztályénál. Az ő szellemi fölénye ellensúlyozta a társadalmipolitikai alárendeltségünket. Azt is mondhatnánk: Ivánkát a mások szellemi gyöngeségének fölismerése éltette, tartotta lelki egyensúlyban. Persze nem durván hozta ezt tudomásomra. Hihetetlen elegáns iróniával leplezte le az oktondiságokat, és éppen eufemizmusaival döfte le könyörtelenül a szellem koldusait. Különösképpen azon szórakozott, hogy bizonyos pártkáderek, munkás- és parasztinak többre becsülték az osztályellenséget, gyáros és földbirtokos ivadékokat, mert azok jobbára a párt- és Diszvezetőségekben ültek. Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy azok a paraszt és munkás fiatalok, akik nem származásuk, hanem tehetségük okán jártak az egyetemre, nemhogy barátaink voltak, hanem önmaguk biztonságát kockáztatva álltak ki mellettünk, saját osztályos társaik ellenében. És még azt is meg kell, hogy jegyezzem, némely kispolgár, nagypolgár, középosztálybeli kollégánk viszont úgy erősítette meg pozícióját, hogy mószerolta Ivánkát a Disz-ben. Nem tudták, hogy egy zseniális matematikus barátunk a Disz vezetőségében volt, és minden följelentést röhögve nyújtott át nekünk, mondván: töröljétek ki vele, hogy mit, azt Ivánka finom lelkületére való tekintettel nem írom ide. Ilyenkor mondta mindig kétértelmű, de szelíd és megbocsájtó mosollyal: hát ez azért borzasztó! Mennyi osztályárulóval vagyunk körülvéve! Mert azok a népiek, akik barátaink, éppai úgy osztályárulók, mint azok a polgárok, akik egyfolytában följelentgetnek bennünket. Máskülönben Ivánka maga volt az osztálybéke apostola. 6