Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

dezett a Dolgozók Lapja, hogy: „Páratlan izgalmas élmény az esztergomi Balassa Múzeum Lenin a magyar képzőművészetben című kiállításán végigkísérni a magyar Lenin-ábrázolásokat, 1917-től 1967-ig, ötven év munkáiban." Mucsi András 1953-tól a múzeum munkatársa volt: lehet, hogy ezt a vándorkiállítást is neki kellett iderendeznie?... Az épületavatáson bizonyára örömmel vett részt Dévényi Ivánnal együtt, aki - egyazon értékrend alapján a barátja volt. És ugyanezért mindketten barátai a könyvtárnak, már az-időben is, amikor - tizenhat éven át - a Kossuth utcai volt Magyar Királyi Szálló földszintjén szűkösködött. Főként pedig barátai az intézmény vezetőjének, Martsa Alajosnak, aki az építésről döntő határozatot 1963-ban kiharcolta, és a megvalósítást - „felsőbb összeköttetéseit mozgósítva" - sikerre vitte. „Martsa Alajos, a kitűnő portréfotográfus, polihisztor és műbarát, minden jó művész ismerője vagy személyes jóbarátja lett a frissen Esztergomba került Dévényi Iván egyik legfontosabb szellemi partnere." (így emlékezik Mucsi András Dévényi Iván, az esztergomi műgyűjtő c. tanulmányában, amelyből lapunk 1993 karácsonyi számában közöltünk hosszabb részleteket.) „Mint kezdő esztergomi muzeológus néhány évig ói is Martsa lakója voltam. Ha baráti körének tagjai este korán - azaz éjfél után távoztak, a teaszertartásra és sakkozásra használt impozáns asztalon aludtam az igazak álmát. Dévényi Ivánt ebben az otthonban - teafű és pipaszó mellett - nemcsak egy verzátus vitapartner várta, hanem a kitűnő művészeti magánkönyvtár is. (...)" A meggyőződéses szocialista, ugyanakkor a kulturális, művészeti értékek irányában nyitott „vita-partner" mint munkaadó is befogadta Dévényi Ivánt: az új épület ideiglenes „menedéke", amikor az átadás évében - a NOSZF szellemében, de a legkevésbé sem ünnepélyesői - kitették tanári állásából. Az „ideológiai fellazítok" ellen szervezett helyi büntetőakcióról Horváth Zsolt cikkében (ÉVID, 1993. június 17.) és Bányai Mátyás iskolatörténetében (Szubjektív krónika, 1996.) olvashatunk összefoglalást. 260