Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Dévényi Iván a jóbarátok között

kiadását a Magvető Kiadó holmi irodalompolitikái okokra hivatkozva elutasította. Később egyre több képzőművészeti tárgyú írással jelentkezett. Irt az illusztrációról, közreadta Jean Cocteau válaszlevelét, amelyet egy Kassák Lajossal közösen tervezett nemzetközi körkérdésre küldött, Egry-dokumentumokat publikált, Borsos Miklóssal készített inteijút Vass Elemérről, beszámolt Czóbel Béla párizsi kiállításáról, stb. Minden írásához képanyagot mellékelt, s szívesen közvetítette kérésemet a kortárs magyar művészekhez, hogy jól klisírozható rajzokat adjanak közlésre a lapnak. A Jelenkor első számainak címlapján és műmellékletén még munkásportrék, plakátragasztók, 19-es veteránok jelentek meg, később Egry, Gulácsy, RipplRónai, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Ferenczy Béni, Kondor Béla, Borsos Miklós, Szántó Piroska, Kassák Lajos rajzait közöltük, s e művészekről szóló írásoknak adtunk helyet. Talán a felsorolt puszta nevek is sejtetik, hogy a magyar festészet mely értékeihez vonzódott a folyóirat. Takács Imre és Haits Géza egy-egy írásával Csontváryról is szóltunk, pedig jóval innét voltunk még Fülep Lajos Csontváryt „újrafölfedező" írásán, s legkivált innét a pécsi állandó Csontváry-kiállítás megnyitásán. Jól emlékezem a művészek baráti, ajándékozó gesztusaira s az ellenkezés, a nemtetszés fölhördüléseire. Amikor Borsos Miklós elküldte itáliai utazása alkalmával készített tusrajzait, azt mondta: „Úgy vigyázz ezekre a lapokra, hogy rajtuk van a tengervíz sója, mert az ecsetet, amikor a tust oldottam, a tengerbe mártottam." Ferenczy Béni azokból a műveiből küldött, amelyeket bénulása után a bal kezével rajzolt. De arra is emlékezem, hogy Kassák nonfiguratív rajzainak, képarchitekturáinak közlése után a megye egyik magas beosztású vezetője azt ajánlotta, inkább küldjünk száz forintot a művésznek (kb. ennyit tudtunk fizetni egy-egy grafika publikálása után!), de ne közöljünk többé ilyen firkálmányokat. Nagy volt akkor még a művészek szíve: Dévényi Cocteau eredeti kézírását küldte el, amit gyanútlanul a nyomdába adtam, csoda, hogy sikerült visszaszerezni a kiselejtezésre ítélt papírcsomagból, amikor Dévényi később visszakérte... = Új Forrás, 1994/5/78-79. 253