Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Dévényi Iván a jóbarátok között

TÜSKÉS TIBOR A Jelenkor indulása 5. Művészet ...A művészetek közül a képzőművészet szerepel a leghangsúlyosabban a Jelenkorban. Ennek volt meg a legszélesebb, legkorszerűbb hagyománya Pécsett, s ehhez kaptam a lap munkatársai közül a legtermékenyebb segítséget. Legfőbb tanácsadóm, meghosszabbított karom az Esztergomban élő Dévényi Iván volt. [...] Személyesen [. . .] csak néhányszor találkoztunk: egyszer-egyszer Pesten, Esztergomban, Pécsen és a Balaton mellett. Annál sűrűbben váltottunk írásban üzenetet. Dévényi legendás hírű levelező volt: minden postai küldeményre azon nyomban válaszolt. S többnyire hosszan, tele színes hírekkel, adatokkal, a művészeti élet pletykáival. Termetre zömök, fürge mozgású, eleven szellemű ember volt. Halkan, kissé sípolva ejtette a szavakat, a levegőt sűrűn beszívta, amikor beszélt. Tekintete éppen olyan gyorsan járt, mint az esze. Nevére akkor figyeltem föl, amikor a Jelenkor indulásával nagyjában azonos időben, az ötvenes évek végén a Vigiliában megkezdte önálló rovatának, híressé vált képzőművészeti krónikájának vezetését. A hatvanas és a hetvenes években nem volt a magyar képzőművészeti életnek olyan jelentős (vagy kevésbé jelentős) eseménye, amelyről ne tájékoztatott, ne adott volna hírt, ne mondott volna véleményt. ízlése, tévedhetetlen ítélete a jó művekhez, a modem szellemű művészekhez, az Európai Iskola alkotóihoz és az ún. szentendreiekhez vonzotta, de nem volt elfogult az alföldiekkel, a vásárhelyiekkel szemben sem, ha maradandó, a magyar művészetet gazdagító értéket fedezett föl képeiken Amikor esztergomi lakásán jártam, láttam, hogy milyen gazdag és egységes gyűjteménye van a kortárs magyar művészek többnyire kisméretű alkotásaiból. Szívesen ajándékoztak neki képet, s maga se sajnált rájuk áldozni szerény tanári fizetéséből: a hatvanas és a hetvenes években szinte az egyetlen volt, aki írásaival a tiltott és megtűrt művészek mellé állt. Legfőbb erénye 251