Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - A gyűjtemény és kiállításai

gyar Nemzeti Galéria, az esztergomi, a szegedi és a szent­endrei múzeumok kiállításain, sőt a magyar művészet reprezentatív külföldi bemutatóm is. Dévényi Iván gyűjtési kedvének alakulását nemcsak egyéni adottságai, hanem ifjúkori élményei is elősegítették. Először édesapjának konzervatívabb jellegű ceglédi kép­gyűjteménye kehi fel érdeklődését a festészet iránt. 1951­ben, Esztergomba kerülésekor ismerkedik meg a város legjelentősebb magángyűjtőjével, dr. Völgyessy Ferenc főorvossal, aki érdelődését az alföldi festők felé tereli. Völgyessy ekkor Fényes, Koszta, Rudnay, Tornyai, Aba­Novák, valamint számos, méltatlanul elfelejtett szegedi festő lelkes híve és rajongója, de előkelő helyet kaptak gyűjteményében Ferenczy Károly, Csontváry, Rippl­Rónai, Gulácsy és Czóbel képei is. (A Völgyessy-gyűjte­mény válogatott anyagát a gyűjtemény fénykorában, 1954-ben mutatta be az esztergomi Balassa Bálint Múze­um.) Egy másik, erősebb szál a Fővároshoz köti Dévényi Iván képzőművészeti érdeklődését. Még egyetemi hallgató ko­rában kezd ismeretséget kötni - Oltványi Artinger Imre, a Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója segítségével - a legnagyobb fővárosi magángyűjtőkkel. Rendszeresen látogatja Fruchter Lajos, Szilágyi Sándor, Köves Oszkár gyűjteményét. Fruchter ajánlásával jut el Bemáth Aurél, Czóbel Béla, Szőnyi István műtermébe. Barcsay Jenőt régi, Benczúr utcai otthonában, 1952-ben kereste fel. 1954-ben Borsos Miklóssal köt ismeretséget és Pán Imre, az Európai iskola apostola révén bensőséges baráti kap­csolatba kerül Bálint Endrével. Ezt megelőzően baráti kapcsolatot alakít ki Gadányi Jenővel és Kassák Lajossal, akiket gyakran meghív esztergomi otthonába. Az egyre gyakoribb műteremlátogatásokat elmélyülő ba­ráti viszony és egyre több szerencsés vásárlás követi. A korábbi gyűjtőkkel való kapcsolat és a művészekhez kötő­dő barátsága révén ízlése is, gyűjteményének profilja is formálódik. Az alföldi festők és a nagybányai hagyomá­nyokat folytató művészek után az avantgarde festészet képviselőinek, a szentendrei mestereknek és főleg az Eu­rópai Iskola képviselőinek vonzáskörébe kerül. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom