Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv
Tartalom - A gyűjtemény és kiállításai
gyar Nemzeti Galéria, az esztergomi, a szegedi és a szentendrei múzeumok kiállításain, sőt a magyar művészet reprezentatív külföldi bemutatóm is. Dévényi Iván gyűjtési kedvének alakulását nemcsak egyéni adottságai, hanem ifjúkori élményei is elősegítették. Először édesapjának konzervatívabb jellegű ceglédi képgyűjteménye kehi fel érdeklődését a festészet iránt. 1951ben, Esztergomba kerülésekor ismerkedik meg a város legjelentősebb magángyűjtőjével, dr. Völgyessy Ferenc főorvossal, aki érdelődését az alföldi festők felé tereli. Völgyessy ekkor Fényes, Koszta, Rudnay, Tornyai, AbaNovák, valamint számos, méltatlanul elfelejtett szegedi festő lelkes híve és rajongója, de előkelő helyet kaptak gyűjteményében Ferenczy Károly, Csontváry, RipplRónai, Gulácsy és Czóbel képei is. (A Völgyessy-gyűjtemény válogatott anyagát a gyűjtemény fénykorában, 1954-ben mutatta be az esztergomi Balassa Bálint Múzeum.) Egy másik, erősebb szál a Fővároshoz köti Dévényi Iván képzőművészeti érdeklődését. Még egyetemi hallgató korában kezd ismeretséget kötni - Oltványi Artinger Imre, a Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója segítségével - a legnagyobb fővárosi magángyűjtőkkel. Rendszeresen látogatja Fruchter Lajos, Szilágyi Sándor, Köves Oszkár gyűjteményét. Fruchter ajánlásával jut el Bemáth Aurél, Czóbel Béla, Szőnyi István műtermébe. Barcsay Jenőt régi, Benczúr utcai otthonában, 1952-ben kereste fel. 1954-ben Borsos Miklóssal köt ismeretséget és Pán Imre, az Európai iskola apostola révén bensőséges baráti kapcsolatba kerül Bálint Endrével. Ezt megelőzően baráti kapcsolatot alakít ki Gadányi Jenővel és Kassák Lajossal, akiket gyakran meghív esztergomi otthonába. Az egyre gyakoribb műteremlátogatásokat elmélyülő baráti viszony és egyre több szerencsés vásárlás követi. A korábbi gyűjtőkkel való kapcsolat és a művészekhez kötődő barátsága révén ízlése is, gyűjteményének profilja is formálódik. Az alföldi festők és a nagybányai hagyományokat folytató művészek után az avantgarde festészet képviselőinek, a szentendrei mestereknek és főleg az Európai Iskola képviselőinek vonzáskörébe kerül. 214