Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom

Esztergom Babitsról

Előhegy száz meséjű meselakában megjelenik a mai irodalom egyik legszínpompásabb, cso­dálatos termékenyiiltségben virágzó hajtása: Babits Mihály. S az ősi város szelíd öleléssel zárja keblére az Előhegy fejedelmét, akinek kedves lakába az Elet minden megnyilvánulása a korlátlan Végtelenből hozza a gazdag csírájú mesemag­vakat . . . Kedves gondolat volt az Ünnepi Hét rende­zőségétől, hogy Babits ünneplését ilyen gyö­nyörű, a teremteni tudás ünnepének kedves miliőjébe iktatta. A f. hó 17-én, pénteken megtartott irodalmi estén a Fürdő Szálló színháztermét zsúfolásig megtöltő fényes közönség nevében Glatz Gyula polgármester melegen üdvözölte az írópárt és vázolta a költő működését. Utána B. Török Sophie felolvasása: „Hogy készül a vers", tanúvallomás volt az egyetlen élő tanú szájá­ból, amely kedvességével és magasvonal ósá­gával végig lekötötte a közönséget. R. Simonffy Margit a Babits-költeményckben található minden szépséget nagy rátermett­séggel és művészi előadással érzékeltetett. H. Medgyaszay Vilma megzenésített Babits­költeményeket adott elő a sokszínű nüanszok éles, művészi érvényre juttatásával. Azután Rédey Tivadar dr. kritikus költői szárnyalású előadásában hitvallást tett a nagy költő művé­szete mellett. Bármilyen nehéz a kritikus sorsa mondot­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom