Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

A környékbeli babonák, mondák, szólások sora és magyarázata következik ezek után, később a bényi lakodalom fényképfelvételei. A "mondák" között Kossuth Lajos esztergomi látogatásának legendás története, a Kossuth-nóta eredetének helyi hagyományai. "...ma már könyv pótolja a meséket, mondákat s a fiatalok töredezve tudják csak, a mit apáiktól efféléket hallottak..." - szomorodik el Móricz a fejezet véoén, a gyűjtőmunka szükségességét és időzerü voltát hangsúlyozón, "...de még sokat dalolnak kint a vármegyében, kivált az uradalmakon, egyszerű, de jó életvisz:>: t:'-: közt vígan élő cselédek... " - vinasztal a gyűjtő és néprajzkutató. irit ' már nem ilyen "uradalom", az itteniek és mások ma;jd pontosabban tájékoztatják az irót az "egyszerű, de jó életvisz yok" felől. A novellák másról árulkodnak a "ét krajcárt, követően. Feltehetően Móricznak Esztergom környékén is alapos tapasztalata leh itett, de radikalizálódó véleménye alinha a nemesi vármegye által segélyezett millénniumi díszmunkába kívánkozott. Az iró szándéka, ennek megvalósulása már amunv is túlnőtt az eredetien uri elképzeléseken. Második hosszabb esztergomi tartózkodása augusztus közepén a levéltári források történelmi feldolgozásának ideje: ekkor állitja össze a vármegye "leaujabb kori", tehát a közelmúlt történetének fejezetét. "1367-től r-áig" tart ez a kor, ebben a kiegyezéstől induló orszános és helyi történelem. Az első önkormányzati közgyűlés és "A Kamoasay-féle sikkasztás ügye" az elején, majd az országos és a vármegyei, városi politika kapcsolatának alakulása, a megyerendezés és a megyei közlekedés krónikája, képviselőválasztások és egyházpolitikai viták, közigazgatási válságok és főispáni beiktatások eseményei követik egymást a fejezetben; világi és egyházi méltóságok - gróf Forgách Ágoston, iff. Majláth György, Kruplanitz Kálmán, Horváth Béla, Gyapay Pál főispánok, közben az alispánok hosszú sora, Simor János, Vaszary Kolos hercegprímások stb. - működésének 40