Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

IV. AZ ambiciózus, bár botcsinálta kutató a "második monográfiái nekifutásban" nagy kedvvel lát hozzá a számára ismeretlen Duna-vidék megismeréséhez. Idelátogat, tájékozódik, leveleket ir, kapcsolatokat teremt. "Esztergom megyét járta keresztül-kasul, a valóságban és ivott forrásainál" - írja az 1908-as évről Móricz Virág. A családi hagyomány, majd a hagyaték alapján könyveiben Móricz Miklós részletezőn állitotta össze bátyjának ekkori napjait. Az ő feljegyzéseiből részben rekonstruálható, hogy az iró mikor járt Esztergomban és környékén a munkálatok során, és hogy az Esztergom vármegye népe cimü fejezethez mikor látogatta meg a környék eleven falvait. És hogy melyeket, ez a szociográfiai és etnográfiai leirások életes elevenségéből sejthető. Munkája ugyan először levéltári és könyvtári kutatásból állt, jegyzetelésből, konzul*'ciókből a helyi munkatársakkal és hivatalokkal. Jankával már jártak egy Ízben Esztergomban: 1908. május 24-én. Ez minden bizonnyal afféle tájékozódó látogatás, hiszen vasárnap van, Janka a rokonoké. Az iró tájékozódik /"couleur locale"!/, értesüléseket és benyomásokat, talán munkatársakat keres - a kávéház nyitva áll. Kezébe máris noteszt és ceruzát képzelhetünk - a kép annyira ismerős! - , zsebébe helybéli újságok friss példányait. A következő vasárnapon Piliscsabára kirándulnak közösen, de Móricz julius közepén már Esztergomban a helyi újságok hiradásai szerint rövid tájékozódás után innen látogatja a környék falvait. Julius 22-én, majd a fényképezés munkálatai közben augusztus 6-án ismét ideutazik. Augusztus 10-17., majd 21-23. között a vármegyei levéltárban a legújabb kor történetén dolgozik, és szeptember 9-17-e között Reiszig Edé ve 1 közösen gyűjti a vármegyei nemesség adatait. Az újságok erre az időre jelzik a felajánlott és remélt találkozásokat. 37