Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Az új gyártelepen végzett munkák

sza: 6,5 m; üres gép tömege: 250 kg; repülő tömege: 350 kg; felületi terhelése 21,9 kg/m 2; legjobb siklószám: 22; legkisebb merülő sebesség: 0,88 m/s; megen­gedett legnagyobb sebesség: 360 km/h. Az R-22 FUTÁR gyári száma: E-526, lajstromjele: HA-408 1. Ez a gép még 1943 végén elkészült és 1943/44 telén került sor az első repülésére. A soro­zatgyártási engedély 1944. május 24-re lett megadva. Ez az első repülőgép Lothrigel Attilával egy gyári ünnepség keretében, bemutató repülésen a pilóta rosszulléte (napszúrás) miatt megsérült, melynek kijavítására ez évben már nem volt lehetőség. A Futár teljesítménygépnek épült, vezetése gyorsasága mi­att újszerű technikát igényelt, de még így is később nagyon megkedvelték. Nagyon kellemes repülési tulajdonságai voltak. A FUTÁ R tiszta faépítésű, ovális törzs keresztmetszetű, réteges falemez bo­rítású héjszerkezet, vállszárnyas elrendezésű, együléses teljesítmény vitorlázógép. Szárnyai kettős trapéz alaprajzú, lekerekített szárny­véggel. Néhány műszaki adat: fesztáv: 15,80 m; szárnyfelület: 13,50; hossza: 6,5 m; üres tö­mege: 175 kg. Felhőrepülés engedélyezve, csak korlátozottan műrepülhető. Az R-21 TEHÉ N teherszállító vitorlázó re­pülőgép, melyből 5 db építését kezdték el. A nagy méretű, tágas törzzsel épült faszerkeze­tű gépek a gyors ki- és berakodás megkönnyítésére a hátulján tágas, lenyitható ajtóval és magasra elhelyezett vezérsíkokkal kerültek kialakításra. Az 5 db gép építését 1944 vége felé abba hagyták. A berepüléshez, amelyet Győrben Me-210-es gépek vontatásával terveztek, külön szállító tutaj is épült, amellyel vízi úton kívánták az elkészült gépeket a győri repülőtérre feljuttatni. A gépek megmaradt alkatrészeiből indult 1947-ben a sportrepülőgép gyártás. Műszaki adatai: fesztáv: 23 m; hossza: 13,7 m; és 15 személyt tudott szállítani. Mivel a gép nem készült el, csak egy fénykép maradt az R-2 1 modelljéről. 1944. év vége felé a frontvonal egyre közelebb került Esztergomhoz és a Kft­nél a békés sportrepülőgépek építését felváltotta a katonai szükségletek kielé­gítése és a kapkodás. A front közeledtével egyre többen hagyták el, akik tud­ták, a gyárat és többen menekültek nyugat felé. A szovjet hadsereg alakulatai december 26-án elérték Esztergomot és el is foglalták. A fegyveres harcok közepette a gyárban a termelés megszűnt. Nemsokára, 1945. január 6-án visz­szafoglalták Esztergomot a német csapatok, melyek Budapestet akarták fel­szabadítani, majd március 16 és 21 között súlyos harcok voltak a környéken is, R-2 1 Tehén 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom