Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

EV-1 K FECSKE

EV-1K FECSKE Ezzel a géppel azért kell külön foglalkozni, mert nem a gyár megrendelésére kezdték el, hanem spontán társadalmi alapokon indult a tervezés és nagyon sok gáncsoskodás ellenére a legjobb teljesítményű vitorlázógép lett. Sajnos az utolsó, itt a PGE- nél. Az R-25 bemérése bizonyította, hogy az MHS által kitűzött célt a szárnyvariációk egyike sem teljesítette, ezért a fejlesztők hamar belátták, hogy ezen az úton teljesítménygép nem lesz soha. Az 1963-1965 közötti kísérletek szinte semmilyen eredményt nem hoztak. 1964. február 13-án, egy műszaki ügyeletesi délután Bende Lajos felvázolt egy teljesítménygépet, mely tiszta fém konstrukció volt, 15 méter fesztávú, szárnya 4-4 méterig téglalap, innen kifelé trapéz. Ez a gép már T-vezérsíkkal lett elképzelve. A rajzot 1964. elején mutatták be a tervezőknek és a szerkesztőknek, akik ezen mindjárt fellelkesültek, hogy tervezzünk közösen egy jó teljesítménvgépet, ami felülmúl minden eddigi magyar teljesítmény vitorlázógépet. Ezek után Bende Lajos összeállította a csapatot melynek tagjai: Kerekes Pál főmérnök, mint tanácsadó, Bánó Imre statikus, Magyar Bálint főtechnológus, Simó Willi technológus, Major Ferenc, Papp György és Teknyős Lajos szerkesztők. A tervezési és szerkesztési munka csak titokban, délutánonként mehetett, mert munkaidőben az R-254 kialakításának problémái kötötték le a fenti csapatot. Ebbe a csapatba lépett be 1964. szeptember elsején Kesselvák Mihály, akinek nagyon megtetszett ez a tervezés alatt álló új teljesítmény vitorlázógép és lassan motorjává vált a tervezésen keresztül a csapatnak, ugyanis most végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen és ennél szebb feladatot el sem tudott képzelni. Hetenként egyszer-kétszer jött össze a tervező kollektíva Bende Lajos irodájában, ahol egy-egy részletkérdést kellett megbeszélni úgy, hogy aki a legjobb ötletet mondta annak kellett vázlatban kidolgozni a megoldást, amit a következő összejövetelen felvázolt egy fekete iskola táblára krétával, ezt mindenki megbírálta, majd döntés született a legelfogadhatóbb megoldásról. A részletkérdések: a szárny szerkezete, ennek bekötése a törzshöz, a vízszintes J ' ' vezérsík szerkezete és bekötése a függőleges vezérsík tetejére, a trimmlap megoldása, féklap kialakítása, kabintér, futómű, orrkioldó megoldásai, stb. Természetesen a fő paraméterek jó előre meghatározásra kerültek, pl.: szárny fesztáv, a szárny - szelvényét (profilját) Kesselvák Mihálv ajánlatára a legmodernebb szárnyszelvény került alkalmazásra, - törzshossz, vezérsík elrendezés, stb. Ezek szerkezeti kialakítását beszélte meg a csapat közösen a délutánonkénti összejöveteleken. Időnként részt vett Borlai István, a kísérleti műhely vezetője, 142