Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

A magyar repülés kezdete

Magyarországon 1912. november 6-án alakult meg az első magyar Léghajó és Repülőgépgyár Rt. Ezt a gyárat a Ganz Danubius Gép- Vagon és Hajógyár, a Weiss Manfréd Gyár, valamint a Hitelbank közösen alapították. Telephelye a Váci út és a Hungária körűt sarkán volt. Igazgatója: Sweiger Bertold volt, műszaki vezető (főmérnök) és berepülő pilóta Wittmann Viktor. Első gyártmányaik a Lohner gyártól vásárolt licenc alapján a hadsereg megrendelésére 18 db kétfedelű, 85 LE-s, Hiero motorral felszerelt Lohner nyíl típusú felderítő repülőgép. Ez a gyár 1914-ben Albertfalvára költözött, ahol már repülőteret is ki tudtak alakítani. Nevük ekkor: Első Magyar Repülőgépgyár RT volt. Ennek német rövidítése: UFAG. (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesselschaft). Ez a gyár lett a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára közel 3000 dolgozóval. Itt a hadsereg részére több száz repülőgépet gyártottak különböző katonai feladatokra. 1915-ben tragikus esemény történt Bécsben. Egy új gép átadásakor, bemutató repülés közben lezuhant és életét vesztette Wittmann Viktor berepülő pilóta. Az új főmérnök Oravetz Béla és a berepülőpilóta Dobos István lett. 1916-ban a MAG (Magyar Általános Gépgyár) is bekapcsolódott a repülőgépgyártásba. Először csak motorokat gyártott a Porsche mérnök által tervezett Austro Daimler típusból. Ez a gyár a Váci út 147 szám alatt működött, majd később Mátyásföldön Motor és Repülőgépgyárat létesített, és itt volt mellette a repülőtér is. Ebben a gyárban a MÁG Fokker - Dl típusjelű repülőgépeket gyártották, majd később itt is többféle katonai feladatra megrendelt repülőgépet építettek, miközben nagyon sok gyártási tapasztalatra tettek szert mely által a repülőipar nagyon sokat fejlődött. Ennek a három repülőgépgyárnak összes termelése: 2069 repülőgép és 1146 db motor volt. Ezt a fejlődést törte derékba az 1920. június 4-i trianoni szerződés, mert e szerződés alapján mindazt, ami repülőeszköz és felszerelés volt meg kellett semmisíteni. Ezzel a magyar repülőipar megszűnt létezni. A trianoni szerződés életbe lépése (192 1. július 26.) utáni pusztítás elszomorító volt és több mint ötezer ember vált munkanélkülivé családostól együtt. Ezekben a szörnyű időkben az egyetemi ifjúság, - mint mindig a nehéz időkben - elsőnek eszmélt fel, és a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen néhányan elhatározták, hogy megalakítják a Műegyetemi Sportrepülő Egye13