Bélay Iván: 40 év az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkörben
Gondolatok a Kertbarát Körről A 60-as évek közepén, amikor az Olvasókör - akkor klubkönyvtár - ismét a Szentgyörgymezőiek érdeklődés körébe került, amikor a városi Művelődési Ház szakmai irányítása különböző foglalkozásokat hozott létre a könyvtár és a mozi mellett kezdték bontogatni az öntevékeny csoportok szárnyaikat. Elsők között a kertbarát klub - akkor mindent klubnak neveztünk. A IINF országos mozgalmat indított a kertbarát körök létrejöttére. így akadt támogató és némi szakmai irányítás. A kezdeti baráti összejöveteleket rendszeres találkozók követték. Igazi lendületet a meghívások adták. Egyre több szakmai kiállításra kapott meghívást a kis csoport. így alakult ki az igény helyi kiállítás szervezésére. Az első terménybemutatót 1968-ban tartottuk, majd 1970-től napjainkig megszakítás nélkül folyamatos. A kiállításhoz csatlakoztak az Intézményben működő klubok is - nőklub, nyulászok, galambászok - és bemutatta terményeit a helyi szövetkezet is. A kiállítást egy korábbi hagyományhoz kötöttük augusztus 20. alkotmány ünnephez, Szent István naphoz. Kiállításhoz kötöttük az új kenyér megszegését és a búzakoszorú átadást. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó ünnepség a város kiemelkedő rendezvényévé vált és napjainkig őrzi jelentős szerepét. A kis csoport munkája egyre szervezettebb lett. Választott vezetőséggel működött. Az összejövetelek hétfői napokon rendszeressé váltak. Felmerült az igény szakmai vezetőre. Kottra Dezső nyugalmazott mezőgazdasági szakmérnök szívesen vállalta a tisztséget. A hétfői baráti összejövetelek lassan szakmai estékké váltak. Egyre több ismert szakember volt előadó a körben. Soron Tibor borászati szakember előadás sorozaton ismertette a szőllőművelés és borkezelés tudományát. Nevéhez fűződik a házi borversenyek megszervezése, mely napjainkban is egyik nevezetes rendezvénye a baráti körnek. A kör munkájának elismerése volt a meghívás az 1975. évi OMEK-re. A részvételért és a bemutatott termékekért a baráti kör elismerő oklevélben részesült. Egyre több kapcsolat alakult ki országon belül - Debrecen, Makó, Göd stb. - megyén belül Komárom, Tatabánya - ezek ma is élő kapcsolatok. Legbensőségesebb kapcsolat azonban a szomszéd város Párkány - Szlovákia - kertbarát körrel alakult ki és él mai is. Kölcsönösen részt vettünk és veszünk egymás rendezvényein, sok-sok közös kirándulást szerveztünk Szlovákiában és Magyarországon. Ezeken a találkozókon sok-sok személyes kapcsolat is szövődött és él ma is. A kör tagsága a 80-as években 100 fő körül mozgott. A szakmai munka mellett egyre nagyobb érdeklődést mutatott a tagság tágabb tevékenység iránt. Jelentős részt vállalt a környezet csinosításban a társadalmi munka szervezésben. Meghatározó szerepet töltött be az olvasókör - akkor még klubkönyvtár - életében. A többi csoport támogatásával egyre több régi hagyomány felélesztésének volt mozgatója pl. szüreti felvonulás. A 90-es évek váltásra kényszerítették a baráti kört is. 1994. július 18-án a kertbarát kör egyesületté alakult 56 fő alapító taggal. Az alakuló közgyűlés elnöknek Erős Miklóst, vezetőségi tagoknak Bélay Ferenc, Héjjá Péter, Fejes Ernő, Petróczy Gyula, Kecskeméti Istvánná, Dunai László, Molnár Ferenc, Vikukel Lászlót, felügyelő bizottságba, Rostás László, Holop Ferenc, Klotz József tagokat választotta. Az alakuló ülés elfogadta az alapszabályt, melyben célul tűzte ki a tagok érdekképviseletét, a szakértelem fejlesztését, a környezet megóvását. Az egyesület bejegyzése 1994. decemberében megtörtént. Az egyesületi forma új távlatokat nyitott és lendületet adott a tagságnak. A környezet is erőteljesen változott és ehhez is alkalmazkodni kellett. Az Országos Szövetség is kereste helyét az új formációkban. Időközben az olvasókörben is történtek változások. A 80-as évek végén ismét felvette az 4
