Bélay Iván: 40 év az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkörben

Az elektromos vezetékek rekonstrukcióját az önkéntes munkával megtakarított pénzből lehetne fedezni. A terem falát borító műanyag lebontását a kivitelező végzi. A padlózatot nem parkettával, hanem más burkoló anyaggal oldanánk meg. Végül taposócsempe lerakását láttuk a legjobbnak. A székek kihordását a SZBE június 23-án délután elvégezte. 24-én 5 kertbarát és egy nyugdíjas megkezdte a parketta felbontását. Néhány köteget készítettek, de nem látták értelmét ennek. Három helyen megbontottuk a lejtős rész betonját, de Petróczy Gyula vésővel és kalapáccsal végzett kísérlete nem volt bíztató. 27-én ennek ellenére 10 kertbarát megkezdte a beton feltörését, de bebizonyosodott, hogy vésővel, kalapáccsal ez nem megy. Úgy gondoltuk, hogy talán könnyebb lenne légkalapáccsal. Közben elszállították a székeket és a parkettát, a keletkezett törmeléket a Rumpold cég által ablak alá helyezett konténerbe lapátoltuk. Hétfőn 29-én - kilenc kertbarát tag - folytattuk a beton feltörését a kölcsön kapott légkalapáccsal. Sajnos kiderült, hogy ehhez a munkához nem vált be a légkalapács, csak kínlódtunk vele. Törtük a fejünket mivel lehetne ezt a munkát megoldani? Végül eszembe jutott, hogy próbáljuk meg egy farúd segítségével. Meg is szereztük a farúdat, melynek egyik végét a beton alá ásott mélyedésbe helyeztük, a másik végére rácsimpaszkodtunk és így feszítettük fel a betont, amit ezután pöröllyel daraboltunk szét. így már annyira meggyorsult a munka, hogy 30-án a tíz kertbarát tag be tudta fejezni a beton feltörését és konténerbe rakását. Az egyik napon Kriskóné Erzsike hozott egy láda sört, a másik napon Holop Feri és Erős Miklós, mert nem tudtak - más irányú elfoglaltságuk miatt - részt venni a munkában. A nagy hőségben bizony jól esett mindannyiunknak ez a kis figyelmesség. Már semmi akadálya nem volt annak, hogy a kivitelező vállalat emberei megkezdjék a betonozást, a gázcsövek vezetését és a radiátorok felrakását. Leszedték a falakat borító műanyagot is és felújították az elektromos vezetékeket, új lámpatesteket szereltek fel. Kész is lett a nagyteremben a taposócsempe lerakása és augusztus 20-án már kiállítást is tudtunk rendezni benne. Lejegyezte: Szabó János Az Olvasókör zászlaja Szentgyörgymező története c. munkámhoz adatokat, fényképeket gyűjtöttem. Az egyik képen az Olvasókör zászlója látható. A kertbarátok között érdeklődtem, hogy ki tud valamit a zászlóról, hol lehet? Legtöbben csak annyit tudtak, hogy az államosításkor eltűnt. (1948.) A szentgyörgymezői napköziotthon idős tagjai között Zajách Juliska közölte: „A zászló nem veszett el, mert én még láttam a plébánia padlásán". Könözsy Bélával, Holop Ferenccel és Németh Vincével - mivel a plébánia padlásán nem találtuk - tovább kerestük. Végül a templomtorony egyik zugában akadtunk rá. Megmutattuk Dr. Könözsy László polgármesternek, aki azt mondta, hogy restauráltassuk a zászlót, ő fedezi a költségeket. Ekkor kerestem fel Kövecses Etelka múzeológust, aki Szabó Judit textilrestaurátort ajánlotta erre a munkára. Szabó Judit elvállalta a restaurálást és a költség 25 %-át felajánlotta hozzájárulásként. A restaurálás mellett a tönkrement csúcskeresztet is újjal kell pótolni, amit kérésemre Dinnyés Mihály bádogos mester ingyen fog elkészíteni. A zászlórúd is igen megviselt állapotban volt, ezért fel kellett újítani. Ezt a munkát Németh Vince kertbarát vállalta el. A felújított nagyterem falára három zászló elhelyezésére alkalmas zászlótartó elkészítése és felszerelése vált szükségesség. Jó Dobronya István 46