Bélay Iván: 40 év az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkörben

visszakaptam 640 négyszögöl magas művelésű (lugas) szőlőt. Igen rossz állapotban, elhanyagolt volt, de a két szomszéd kertbaráttal rendbe hoztuk szőlőterületeinket. Az előadásokon hallottak és a szakmai kirándulásokon látottak alapján fogtunk neki a nálunk addig ismeretlen magas művelésű szőlő gondozásához. Már a metszés is különbözik a régi gyalog szőlő metszésétől, mert a hosszabb termővesszők meghagyása biztosítja a bő termést. A kötözésnél bizony kapaszkodnom kell - alacsony növésű vagyok hogy a megválasztott termőhajtásokat felkötözzem. A pemietezéskor nagyon kell figyelni a széljárásra, nehogy a szél elfújja a permetlevet. A szüret is kényelmesebb, mert nem kell hajlongani, hanem állva szedhetjük az érett fürtöket. Van egy kis traktorom, melynek segítségével a sorok közötti gyomirtást, talaj lazítást is tudom végezni, a termés hazaszállítását is megoldhatom, a piacra is tudom rajta vinni a terményeimet. Hála Istennek megbirkózom a szőlő gondozásával és az elmúlt évben is szép termést szüreteltünk, bort nem kell máshonnan beszereznem. Nádler László 1933-ban Szentgyörgymezőn születtem. Szüleimnek gyerekkoromtól kezdve segítettem a mezőgazdasági munkában. 1953-ban megnősültem, ekkor elkerültem Szentgyörgymezőről, de mindig odatartozónak érzem magam. Amikor a kis traktorok megjelentek takarékoskodtunk és megvettük a „Dugatti" kapáló gépet, majd a TZK 14/B kistraktort, hozzá a kiegészítőket: utánfutó, eke, fogas (borona). Azóta a szántóföldre és a szőlőbe azon szállítom a szükséges anyagokat, szerszámokat, de mi is rajta ülünk. Hazafelé - amikor már van - a termést is azon szállítom. A szállítás azonban csak másodlagos felhasználás, mert az igazi hasznát a föld müvelésének könnyebbé tételénél veszem. Nagyon megszerettem és igazi segítőeszközként kezelem, ápolom. Annyira ismerem már, hogy a kisebb hibákat már magam is ki tudom javítani. Nagy előnye, hogy nem kell takarmányról gondoskodni, nem kell hajnalban kelni az etetéshez, csak fel kell tölteni üzemanyaggal és már mehetek is. Egy nagy hátránya azonban van, nem termel trágyát, azt máshonnan kell beszereznem, de a szállításnál és széthordásnál már igénybe vehetem. A konyhakerti növényeknél a magágy, a palántaágy készítésénél is a traktor segítségét veszem igénybe. A petrezselyem, sárgarépa, a többi zöldség magvak vetését, a paprika, paradicsom, káposztafélék palántanevelését, ültetését inkább a feleségem végzi, aki annak a munkának már igazi szakértője. A kapálásban már én is segítek, a permetezés az én dolgom. Itt már kevesebb lehetőség van a traktor igénybevételére, de a megtermelt zöldségfélék hazaszállításánál már nagy hasznát veszem. Jó lenne, ha magyar gyártású kistraktorok is lennének, hogy minél több kertbarát vehetne belőle. A 2000. évi szüreti felvonuláson másodmagammal feldíszített kistraktorral vettünk részt azt remélve, hogy a következő években már többen követnek bennünket. Konyhakerti növényeinkkel szép sikereket értünk el az augusztus 20-i kiállításokon, ezek a sikerek jórészt feleségem szorgos munkáját dicsérik. Nádler László így mondja el a kordonos szőlőtermelést: Szüleimnél még a gyalogszőlő művelését végeztem és tanultam meg a gondozását nyitástól a fedésig. Bizony derékfárasztó munka volt a metszés, izzasztó a kapálás. A szüret akkor is, most is fárasztó, de örömteli munka. 24