Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ
hegynek azt a részét nem soroljuk oda, amelyben - miként mondtuk márványbányászásra nyílik lehetőség. Ezen a részen a terület ugyancsak hegyes, és keveset érő, de az a része sem sík, amely Süttő falu felé húzódik, és itt is fairtással hódítanak maguknak területet. Mivel ugyanis sokáig elhagyatott volt, a bozótok és erdők visszahódították. Ezeket aztán, amikor a lakók visszaköltöztek, ki kellett irtaniok, csak így tudták az élet és a földművelés feltételeit megteremteni. Magyarok és németek vegyesen jöttek ide, körülbelül a Rákóczi-féle mozgalom előtt négy évvel, a harcokkal egy időben a falu lakói ismét szétszóródtak, és a hely elnéptelenedett, nem is építették újjá, csak miután az országba visszatért a béke. Ettől kezdve azonban szépen fejlődik a falu népességben is és szántó-, valamint szőlőterületeit illetően is, és bár a lakosság maga a sok munkát és nehézséget még nem tudta kiheverni - sok még a szűkölködő, és az olyanok, akik éppen csak elkezdték fészküket rakni -, mégis valamiféle jólét védi már a helységet; és az uraság jogán katolikus vallásúak, templomuk van, és a jámborság ápolására plébánosuk. Egyébként a falu mellett egy kis patak folyik, melyet a Gerecse hegy küld a Dunába. Kiskútnak nevezik, és azt állítják, hogy aki vízében mosakszik, annak szembántalma és szemgyulladása elmúlik. Egyébként malomnak is megfelelő mennyiségű vizet szolgáltat. 14. LÁBATlAlf 9 Magyarok-lakta falu, melynek templomát ugyan lerombolták, falai szerkezete, melyet nagyobb részt kemény kváderkövekből építettek, mostanáig sértetlen maradt. Hihető, hogy a templom köré épült falu valamikor nevesebb volt, de ennek szinte csak a romjai lelhetők fel. A tőle hajdan északra épült kastély nyomai jól szembe ötlenek, mivel míg a falu a hegyek közötti völgyet és halmot foglalja el, addig az egykori nem nagy kastély romjai a völgy déli végében lévő templommal szemben, attól északra kiugró dombon emelkednek. Mivel azonban az építményt mély árkok vették körül, ezeken és a kastélynak az általuk közre fogott romjain, valamint gyenge melléképület-maradványokon kívül, melyeket telepesek laknak, mást nem láthat az ember. Azt mondják, hogy a várat vagy kastélyt a falu néhai 99 Lábatlan, Piszke községgel együtt ebben az időben Komárom vármegyéhez tartozott. - A fordítás Bél Mátyás: Descriptio Comitatus Comaromiensis című, ugyancsak az esztergomi Főszékesegyházi Könyvátrban őrzött példányából készült. 98
