Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

10. BAJNA 9 0 Sándor Mihály báró népes birtoka, ahol udvarháza is van, ügyesen gazdálkodik, egykor kastély is volt, mely azonban a török pusztításkor a faluval együtt romba dőlt. Ezt követően visszatért birtokába és letelepedett a tizenhatodik század eleje táján, amikor az enyingi Török István ezt a vidéket vagy ennek környékét birtokba vette, és telepeseket hozva művelni kezdte. Azután a Rákóczi-féle mozgalmak idején ismét lerombolták. Különösen, amikor a nyergesújfalusi erődítményt ostromolták, a rácok portyázásaik során a szerencsétlen bajnaiakat, miután házaikra tűz­csóvát dobtak, minden ingóságuktól megfosztották, és koldusszegényen szétszórták őket. így lerombolva maradt körülbelül három évig, amikor is újra helyreállították. Katolikus magyarok és szlovákok vegyesen lakják, papjuk és az uraság adományaiból szépen helyreállított templomuk van. Az uradalom tanyája nagyon kies, gyakoriak a vadászatok, és az egészet erdők és hegycsúcsok váltakozása teszi nagyon kellemessé. Mivel pedig a talaja agya­gos és rosszul termő, a mezőgazdaság csak kemény munkával boldogul és gyakran nagyobb a ráfizetés, mint a haszon. A felső csücskében, azaz Komárom vármegye határa táján sík, de itt közbeeső uradalmak választják el Gyermelytől, Csimától, Sarastól és Jastól, valamint Héreg falutól, Pusztamarót pedig Lábatlantól 9 1. Ezen az oldalon tehát a bajnaiak szűkös területe véget ér, határát csupa hegy alkotja 9 2. Ugyancsak nincs messze megyénktől északra Nagysáp, és keletről Epöl, miként mondtuk, mindkettő negyedmérföldnyire, melyek részben dombos, részben cserjés, keveset érő területet fognak közre. 11. NAGYSÁP ugyanazon báró faluja, nem messze az előbbitől 9 3 északra, hasonló domborzattal, de szántók és bokros dombok és halmok között mélyebben fekszik. Földjének minősége is ugyanaz, mely keleti és északi 90 A Topográfia szerzője és az őt követő, a Magyarország és királyai kompendiumában Ba/nanak hívják, nem tudom, milyen tévedés folytán, mivel Ba/nanak kellett mondani; Egyébként valamikor mezőváros volt, a nemes Both család fészke, amit ugyancsak a Topográfia szerzőjétől tudunk. 91 Gyermely, Jast, Héreg és Lábatlan Komárom megyei falvak, egyik nyugatról, a másik délről, amaz a kettő között nyugatról, miként Jazt major is, köztük és a mi falunk között pedig Csima, Sáros, Nagy-Maróth majorok találhatók. 92 Különös hegy az őrhegy, mely elegánsan emelkedik ki a tájból, és szőlő borítja; Gyermely és Kablas felé bokros, Csimán, Nyúláson, Somon túl jó gabonatermő, Saras, Bissomló uradalmán és Héreg, Szenék felé, melynek fele ide tartozik Borostyánoskő elválasztja a bajnai földeket Magy-Maróttól. 93 negyedmérföld 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom