Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ
azonos nevű hegy egyenesen az ő területére, melyet beszűkít, tekint le. Erről az oldalról, egy kissé távolabb a síkság egy parányi völgyet rejt, melyben csak egy kevés szénát gyűjthet, a többi kemény, fehér agyag, és kevésbé termékeny. A búzának sem kedvez a talaj, a szőlőt, melynek egy részét a szegények telepítették, ugyancsak nehezen viseli. A falu tehát szegény; szűkölködő magyarok és szlovákok vegyesen lakják. Ez évben különösen a nagyobb háziállatok elhullása sújtotta őket: nem tudom ugyanis, hogy miféle fertőző pestis volt az, de az állatok nagyobbik részét elpusztította, és még mindig pusztít. A káptalan kedvezményekkel segíti őket, miként a kis templomuk építését is adományokkal kell támogatnia. 4. HUTA, a pesti pálos atyák üveg hutája; Kesztölc, Marót és Dömös falvak között Szentlélek birtok mély völgyében fekszik, mely völgyben valaha - a romokból következtetve - egy nagy kolostor és templom állt. Zöld és átlátszó csiszolt üveget készítenek itt, de megfelelő anyag híján fehéret nem csinálnak. Ezeken a hegyes és sziklás helyeken egyébként bővizű, ivóvizet adó hideg források fakadnak, melyek kisebb rákokban gazdag patakokat indítanak útjukra. 5. CsÉV az esztergomi káptalan új szlovák települése, melynek lakossága harminc évvel ezelőtt Felső-Magyarország különböző vidékeiről vándorolt ide: a lakosság azonban egyik évről a másikra szétszóródott, a falu elnéptelenedett, és csak lassan, apránként tértek vissza újra. Ugyancsak katolikusok, templommal és pappal a káptalan látja el őket. A talaj itt is agyagos és még ha terem is búzát, a sok erdő és hegy miatt keveset tudnak termelni. Miként mondtuk ugyanis, Kesztölc felől hegy határolja, úgy azon az oldalon is, ahol Pilis vármegye határával érintkezik, és ahol keletről Szántó faluval, délről Csabával határos, azt hihetné az ember, hogy végig a kesztölci hegyekhez hasonlatos hatalmas hegyek határolják. Kisebb erdők is akadnak területén, melyek az ugyancsak Pilis vármegyéhez tartozó, egy ágyúlövésnyire lévő Jászfalu területétől választják el, és csak az a kicsike része nyílt, alacsonyabb fekvésű és sík, amely Dorog felé egy német mérföldnyire terjed. Nincsenek jelesebb vizei, sem patakjai, csupán kutakból nyerik a vizet. Különben a szegények, mivel kevés a földjük, valamiféle szolgáltató foglalatosságokra támaszkodnak. Szőlőt művelni és aratni is eljár93
