Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

díszítette a várat Vitéz is, mikor is azt különböző művészi alkotásokkal és festményekkel ékesítette. Bakócz Tamás az Isten Anya tiszteletére a bazilikához - ahogy már említettük -, egy másik kápolnát építtetett, amelyben mind ez ideig a várőrség istentiszteleteit tartották. VI.§. A királyok és az érsekek fáradozása folytán a vár és az esztergomi templomok annyit gazdagodtak, hogy úgy látszott, a korábbinál sokkal nagyobb ékességre és méltóságra tettek szert. A Szent Szűz bazilikán kívül több helyreállított templom és kápolna volt. Ehhez járultak még az érsekek és a kanonokok székhelyei, ezeket konzisztóriumoknak hívják, és mindegyik különleges építmény volt. És miként a Szt. István prépostságon kívül létezett még a vár alatt kettő másik is, az egyik a Szent Tamás, a másik a szentgyörgymezei Szent György prépostság, melyek mindegyikében néhány kanonok élt, ugyanúgy elegáns és pompás volt itt a papi hivatal is. Ezen kívül volt hét plébános - öt a szabad királyi városban, kettő a mezővárosokban akiknek csaknem minden vasárnap a várba kellett menniük, hogy a székesegyházban az ünnepi szertartáson részt vegyenek. VII.§. Egészen II. Lajos király elestéig tartott a helyreállított vár dicsősége, az ő halála után ugyanis, bár a várunk nem pusztult el az itteni török önkényuralom és iga alatt, ezekben az időkben azonban nagy károkat szenvedett. Először Szulejmán szultán súlyos csapást mért rá, midőn fenyegetéseit és dúló haragját naponta itt is, ott is - saját kárára is - kipróbálta rajta. Buda kifosztása és a környék elpusztítása után ugyanis erre a vidékre vonult, és pestisként grasszált, mindent elragadott, amit csak ért, és sok kárt okozva zsákmánytól roskadozva úgy, ahogy jött, még ugyanabban az évben - 1526ban - el is hagyta az országot. Távozása után Zápolya János nyújtotta ki kezét 77