Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - TÖRTÉNELMI RÉSZ
az érsekség fennhatósága alá tartozó területeket, hanem a tartományok birtokait is érintették. Az pedig vagy a király okosságának köszönhető, vagy pedig a véletlen műve volt, mindenesetre Máté innen visszavonult, hogy Sáros várát, melyben híveit a király ostrom alá vette 1 9, felmentse. A király ugyanis, hogy Mátét szándékától eltérítse, körülzárta és erősen ostromolni kezdte a várat; midőn pedig Máté közeledésének hírét vette, feloldotta az ostromzárat, és miután a Szepességben hozzá csatlakozókkal megerősödött, Kassa ellen vonult, hogy annak polgárait Amadé nádor meggyilkolásáért méltóképpen megbüntesse - amit Trencsén vármegyénél Máté viselt dolgairól szólva már megemlítettünk 2 0 -, a király a kegyetlen csatában valójában joggal meg is tett; győzött ugyan, de győzelméért nagy árat fizetett, nem is mert Mátéval szembeszállni többé. Eljött ezután a béke Esztergom vidékére, míg Károly volt az ország élén, sőt ő nemcsak a Máté által okozott károkat állította helyre, hanem azon túlmenően is, még több kedvezmény és kiváltság áradt a király visegrádi jelenlétéből úgy az esztergomi érsekségre, mint valamennyi lakosra - magas rangúakra és kicsikre egyaránt. Kiváló szülők még kiválóbb gyermeke, Lajos idejében megyénk elkerült néhány pusztítást, hacsak azt nem számítjuk a csapások közé, hogy Lajos a királyi székhelyet Visegrádról Budára helyezte át, és ezzel a megye nemcsak bevételektől esett el, ugyanis a nép a királyok távollétét elsősorban azért szokta csapásként megélni, mivel elveszítik annak a lehetőségét, hogy az otthon termelt mezőgazdasági javaikat pénzzé tegyék. VL§. Amint Lajos eltávozott az élők sorából, új változások - mondhatnánk tragédiák 2 1 - jelenetei íródtak. Magyarországot ugyanis - különböző pártoskodások - részeire szaggatták, és míg az egész test beteg volt, egyes tagjai sem érezhették magukat jól. Nem szükséges szerencsétlenségének történetét részletezni; Máriával kezdődött, annak nyugtalan édesanyjával, Erzsébettel 19 Thuróczi Krónikája Pars II. Cap. XC. p. 84. ahol Sáros helyett tévesen Sarubot olvastak - úgy tűnik a másoló hanyagságából. 20 Trencsén város története VII.§. 21 Nem tudom, hogy van-e Seneca tragédiái között olyan, ami ne illene erre a korra; akár a Dühöngő Herkulest, Octenust vagy Thiestes, Oedipuszt, Medea-t vagy bármelyik ezekben előforduló tragédiát vesszük. 42
