Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - ÁLTALÁNOS RÉSZ

Kesztölc faluban, Pélly pusztán, de lehet, hogy több is van, azokról azonban nem hallottunk - talán megbocsátható. iv.§. Levegőjének minősége A vidék ezen természeti adottságaiból, valamint a hegyekkel és szirtekkel körülzárt síkságának kellemes időjárásából, kedvező vízhálózatából könnyű kikövetkeztetni, milyen egészséges a levegője. A hegyek közé zárt légtömeg ugyanis mérsékli a Nap hevét, ugyanakkor a meleget a feltüzesedett sziklák tárolják, és napnyugta után azt kisugározva a hideget nagyszerűen mérséklik, amely természeti adottság nagyon kedvez a nyár végén későn érő gabonáknak, amit jól tudnak a messze északon élő népek, ismerik a kozmográfiában járatosak, de mindezt Svédország egyedülálló fekvése és természeti adottsága is ékesen igazolja. A Duna egyébként állandó egészséges széljárásával a megye levegőjét szüntelenül tisztítja és frissíti. Ugyanezt teszi a Garam is, amikor a hegyek lejtőjének egészséges levegőjét rohanó vizeivel magával ragadja, és a síkságokon szétteríti. Ez már azon előnyök közé tartozik, ami az ilyen vízfolyásokkal együtt jár, hogy amerre hömpölyögnek, javítják a levegőt, és sebes rohanásukkal szellőt támasztva - amennyire ez lehetséges -, kisöprik az ártalmast. Magának a levegőnek a minősége tehát szelíden bár, de jótékonyan kihat a lakosság testi egészségére, és sem fizikai munkabírásban, sem pedig szellemi teljesítményben nem maradnak el a szomszédos népektől. Hiszem, hogy az éghajlatnak és a napsütésnek kedvező volta indította Géza fejedelmet, Szent István édesapját arra, hogy székhelyül a messze földön legkedvezőbb fekvésű Esztergomot válassza, és fiát, a királyságban örökösét, ez késztette arra, hogy szülőföldjétől nemcsak hogy nem idegenkedett, hanem minden tehetségével még szépítette is azt. Nyilván erre vezethető vissza az a tény is - amit ugyancsak illik megjegyezni -, hogy mind a királyi, mind pedig az érseki székhelyet ide helyezte. 26