Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - Előszó

míg az egyenetlen, kietlen és nehéz tereptől ódzkodik. Értékeli a kövér lejtőket és a nyílt síkságokat, melyek legeltetésre és gabonatermesztésre, valamint szőlőtermelésre alkalmasak - Magyarjaink megőrizték az ősi erkölcsök szilárdságát és a mindenki mással szembeni barátságosságot és az erényességre való hajlamot, mint nemzeti sajátosságot. Testileg fejlettek, lélekben erősek, és az erény, az igazságosság, valamint a vendégszeretet gyakorlásában sem távolodtak el őseiktől. Hazájának szeretetéről vall földrajzi leírásainak sokszor elragadtatott hangvétele is. Pedagógusként erre a látásmódra igyekezett tanítványait rávezetni. A Notitiánakx mintegy melléktermékeként született földrajzkönyvét, a fent említett Compendiumox. a következő szavakkal kezdi: Magyarország Európa legszebb országa. Leginkább kies fekvésével és termékeny földjeivel tűnik ki. Nincs még egy ország, mely földjével, egével versenyre kelhetne. Innét származik a magyaroknak ama szólásmondása, hogy - Extra Hungáriám non est vita, si est vita, non est ita. - Vagyis Magyarországon kívül nincsen élet, ha van is élet, az nem olyan [azaz nem igazi] élet. Megfogalmazott szándéka könyvével a fiatalságot hazája szeretetére nevelni. Talán éppen azért, mert szerette ezt az országot, éli meg olyan érzékenyen múltjának viharait. Esztergom és a vármegye történelmét olvasva szívünket összeszorítja az a komor kép, amit felvázol. Mintha csak azért építettek volna eleink, hogy legyen mit lerombolni, azért születtek volna az emberek, hogy legyen kit leöldösni. Háború, belviszály, széthúzás és pusztítás között vergődik szüntelen ez a föld. A jelen feszültségei is fölsejlenek soraiban. A fent említett politikai természetű gondok mellett a nemzetiségi problémákat sem kendőzi el: Bár nincs olyan falu, melyben ne élnének szlovákok is - akár a magyarok, akár a németek közé keveredve -, mégsem értem, miért vonzódnak annyira a magyarokhoz, amikor azok lenézik őket. Az etnikai kisebbségekről - nemcsak a szlovákokról, hanem a németekről is - szimpátiával ír. Különös részét képezi a kötetnek az esztergomi érsekség előjogait taglaló fejezet. Vajon mi vezette az evangélikus Bél Mátyást erre a hatalmas munkára, melynek során történelmi forrásmunkák feltárásával bizonygatja azoknak az egyház-fejedelmeknek a szédítő kiváltságait, akik annak a katolikus egyháznak a képviselői voltak, mely gyakran politikai befolyását is fel-