Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG RÖVID BEMUTATÁSA
gazembersége következtében, végül lehet az is, hogy Ulászló saját ügyeihez való hozzá nem értésének lett áldozata. Az azonban, hogy Corvin Mátyás elődjeinek nyomán a nagy jövedelmet hozó kincstárára rendkívüli módon odafigyelt, az általa hozott, ide vonatkozó törvények 18 6 és oklevelek jól mutatják. I. Ferdinánd alatt Lajos rendeletét az 1553. évi dekrétumban 187 felújították, és részletesebben az 1557. éviben, melyet Körmöcbánya történeténél ismertünk meg és tártunk fel. VIII.§. Az esztergomi érsek személyes eskütételre nincs kötelezve Az oklevelekből azt veszem ki, hogy ezzel a jeles kiváltsággal sokáig nem rendelkeztek az esztergomi érsekek, mégpedig mindaddig, míg Corvin Mátyás Széchi Dénes bíboros halála után Vitéz Jánost 1466-ban 18 8 a váradi püspökségből az esztergomi érseki székbe át nem hozta. Az ország koronájának és az egész hazának tett rendkívüli szolgálataiért adta ezt neki Corvin Mátyás, hogy a számára egyedülállóan kedves és a királyi udvar számára rendkívül szükséges embert az eskütételtől, amivel sok időt veszített, ami a királynak nagyon kellemetlen lévén, ettől a tehertől mentesnek nyilvánította, és az ország minden bírája előtt kimenthetőnek. Az ispánt, vagyis az érseki kúria bíráját és ügyeinek egyéb intézőit örök érvényű törvénnyel felhatalmazza, hogy ha az érseket beperelik, a perben uruk lelke és lelkiismerete helyett maguk tehessenek esküt. És hogy végül esküje mindkét fórumon - az egyházi és a civil bíróságon - ugyanolyan joggal és súllyal essen latba, mintha maga az érsek mondaná azt. A privilégiumnak ezt a szokatlan fajtáját, hogy az esztergomi érseki székbe, melybe áthozták Jánost, a kiváltságot bevezette, sőt utódjaira is minden időkre kiterjesztette, könnyen kieszközölte Mátyástól, mivel ő mindenkinél nagyobb odaadással fáradott azon, hogy a 186 I. Decretum, XX. és XXVI. artikulusa 187 XXII. és az LXXIII. artikulus 188 Valójában 1465-ben 152
