Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG RÖVID BEMUTATÁSA
magasabb tisztséget betöltő férfiak sem. Azért, hogy a mondottakat megerősítsem, a Corvin Mátyás halála után trónra lépő lengyel Ulászló egy másik törvényét idézem: Király őfelsége a püspök, prelátus és más egyházi urak közül senkinek sem - még csak időlegesen sem - adhasson megyei tisztséget és hivatalt, hanem ezen méltóságot csak az erre méltó világi és nemesi családból származó személyek kaphassák és viselhessék, akiknek ugyanabban a vármegyében van a székhelyük. Kevéssel ezután: Másoktól pedig, akiknek örök vagy más jogon valamely megyei tisztség adatott, azt maga a királyi fenség vegye el, aztán az elhangzott módon nevezze ki őket, hacsak azok a szent királyoktól erre vonatkozó kiváltságokkal nem rendelkeznek, melyeket, ha van ily énük, a jelenlegi gyűlés előtt mutassák be, különben azok érvényüket vesztik, hasonlóképpen az ilyen tisztségeket világi személyeknek adják. Bámulatos, hogy a hozott szigorú törvényt az ispánoknak abban a gyűlésében előterjeszthették és keresztül is vitték, melynek jelentős része a tiszteletre méltó klérus tagjaiból állt. Elkövetkeztek azonban azok a siralmas idők, amikor az állam és a rendek a királytól törvényesen birtokolt hatalommal egymás ellen kölcsönösen gyűlölettel és törvénytelenségekkel támadtak. Azonkívül bosszantotta a lovagi rendet, hogy a püspökök halmozzák a tisztségeket, ugyanakkor azokat a nemeseket, akiket ezek a méltóságok megillettek, az őket megillető tisztségekből kizárták. Bármi legyen is az igazság, számunkra mindenesetre ebből a szigorú intézkedésből nyilvánvaló, hogy mivel Magyarország királyai közül csak kettőt, Istvánt és Lászlót, tartjuk nyilván a szentek közé emeltekként; valamelyikük az esztergomi érseket felruházta az ispán jelzővel. Ebben a jogvitában az esztergomi érseknek szükségszerűen volt a szent királyok valamelyikétől származó kiváltságlevele és kiváltsága. Mindenesetre úgy vélem, hogy a legnehezebb ügyek intézését nem bízták volna Tamásra, 17 4 aki ezekben a viharos időkben az érseki székben ült, ha jogait nem bizonyította, és az ispáni méltóságot nem gyakorolta volna, amelyet korábbi és megerősített jog szerint elődjeinek szinte a kezéből kapott. Pázmány Péter több évszázad multán újabban, amikor Tamásnál, akit az imént dicsértünk, az érsekeknek ezen kiváltságát említi 17 5, Nagy Lajos és lányának, Máriának, Magyarország királynőjének dekrétumaira hivatkozik, melyek az esztergomi 174 Bakócz Tamás (1497 - 1521) 175 Ugyanazon Appendix III. p. 136. I. 144
