Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG RÖVID BEMUTATÁSA
ajándékoztak nekik, részben pedig saját hatalmukkal kiváltságaik újabbal való növelése által még tiszteletreméltóbbá, még nagyobb méltóságúvá tették őket. Ezekhez járulnak még az országgyűléseken hozott törvények, melyek a méltóság mindkét fajtájára vonatkozóan - akár a jámbor királyok, akár a pápák adományozták azokat az esztergomi érsekeknek -, azt akarták, hogy azok örökre megmaradjanak. Ezek lesznek tehát a források, melyekből az érsekek személyére vonatkozóan ezt a szerény, de nem méltatlan kiegészítést hozni szándékozunk. II.§. Az első, egyben a legrégebbi, az első századok viszontagságait túlélt, az esztergomi széknek szóló oklevél Imre királytól 1198-ból származik. Az egri püspök, Katapan, a királyi udvar akkori kancellárja írta 14 8. Az érsekség kegyes alapítását egyértelműen Szent Istvánnak tulajdonítja, és jámborságának bőséges jutalmáról beszél. Imre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma 149 királya, mindenkinek tudtára hozzuk, hogy mivel Szent István király és Szent László, Magyarország királya, királyaink, atyáink és elődeink pápai utasításra úgy rendelkeztek, hogy a jelenleg meglévő, valamint a bármi módon és név alatt a jövőben rendelkezésre álló és megnövelt királyi jövedelmekből Magyarországnak az esztergomi érsek által Isten nevében megkoronázott királya, bárki légyen is az, katolikus hite jeléül az esztergomi érseknek, melytől a hitet és a keresztséget kapta, tizedet köteles fizetni. Mi,...stb. így gondolta hát Imre. Milyen kár, hogy ebbe az oklevélbe Szent István alapító és Szt. László adományozó okleveleit nem vették át. Viszont ez a tény nyilván azt jelzi, hogy Imre korában már nem voltak meg, különben Katapanus, aki püspök volt, az oly fontos ügyben ezeket semmi esetre sem hallgatta volna el. Továbbá azt a tényt pedig, hogy az oklevél Szent István után az egész tizen148 Az esztergomi érseki székben mir 15 éve Jób érsek ült. 149 Ráma eredetileg szerb ispánság volt a Ncrcrva jobb oldalán, mellékfolyójának, a Rámának két oldalán. Szerbiának ezt a részét a magyarok 1138-ban foglalták el, majd Boszniához csatolták, és 1139-tól Boszniának egész behódolt részét Rámának nevezték. 128
