Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

részéből a vidékre kitekintettünk. Az erdőkkel és síksággal ékes folyó mentét festői szépségűnek láttuk. Karva falu szomszédja északon Muzsla, nyugaton Mocs. 21. MUZSLA a járás utolsó faluja, az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozik, nem messze a Dunától, ugyanazon a parton, miként azt Karvárói mondtuk. Felette Karva egy német mérföldnyire van, közöttük található Csenke major, melyben egy, valamikor a Duna mellé épített földvárat láttunk, azzal a nyergesújfalusi erődítménnyel szemben, mely miatt a Rákóczipártiak 1706. egész nyarán őrizték és védték, ugyanakkor fogalmam sincs, hogy mikor, kik építették. Azt, hogy korábbi, régi építmény, a sáncokból következtettük, mivel ágyúállások, mély árok és széles földhányás nincs benne, kerülete pedig körülbelül hétszáz lépés. Úgy gondolom, hogy egykor azok a régi népek, melyek Nyergesújfalut tartották kezükben, akár ostrom, akár pedig védelem szolgálatában emelték. A major a fenti érsekség fennhatósága alá tartozik. Ezután a köbölkúti terület következik, és északról képezi Muzsla határát, hasonlóképpen Béla falu, Ebed pedig keletre van tőle, és kijelöli Muzsla végeit déli irányban egészen a Dunáig, ahol Muzslának szigete és a szárazföldön legelője van számos tavacskával, melyeket a Duna árvizei táplálnak. A vidék egyébként mindenütt nyitott, erdők nélküli nagy síkságokkal, itt-ott dombbal, talaja kissé laza, és ha az időjárás kegyes hozzá, a gabonának megfelelő. Ha a déli fekvésű lejtőre ültetik, a szőlő is megterem, de a szőlészkedés nem jelentős. Maga a falu egy homorú magaslatra épült, a közrefogott kis völgyet egészséges források öntözik, melyek közül a bővizűbbeket gátak közé fogták és az embereknek, valamint az állatoknak szolgáló tavat hoztak létre. A domb közepén pedig, melyet a falu közrefog, manapság az uraság adományaiból templomot építenek Szűz Mária születésének tiszteletére, mivel a falu valamennyi lakosa katolikus, és mind magyar, bár vannak köztük elmagyarosodott szlovákok is. 22. EBED nyelvileg, vallásilag, sőt felszíni viszonyaiban is az előbbi faluhoz hasonló, csak földje rosszabb, lakosa kevesebb, határa pedig sokkal kisebb. Ahogy ugyanis a muzslai határok hozzá nagyon közel futnak, úgy tőle keletre nem sokkal távolabb futnak Párkány határai, északra pedig alig egy ágyúlövésnyire húzódnak Nána földjei, azt a területet pedig, amely a Duna 124