Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása
Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ
A járás egyetlen városa: Párkány Esztergom várával átellenben, a Duna másik partján fekszik, kissé lejjebb, Szentgyörgymező magasságában. Szlávokkal kevert magyarok lakják, mind katolikusok, az 1600-as évek elején települtek ide, de aztán a Rákóczi-féle felkelés szétszórta őket, idegen fedél alatt húzták meg magukat, de amint békesség szállt az országra, övéik sírjaihoz visszatértek, és a magyarok által elpusztított házaikat rendbe szedték. Valamikor Kakadnak hívták, mely különböző kiváltságokkal rendelkező jeles mezőváros volt, de kevéssel feljebb a várral átellenben feküdt, miután a törökök gyászos pusztításai elől elmenekültek, a török a várat és a várost birtokba vévén azon a helyen, ahol most Párkány város temploma áll, épült erődítményt 1543-ban elfoglalta. Az erősség háromszög alakú volt, keletről a Duna, északról kettős árok, egy pedig nyugat és dél felől védte, mérete akkora volt, amennyit egy erős helyőrség megkívánt. 1596-ban 11 5 aztán Pálfify és Nádasdi egy óra alatt viszszafoglalta, de aztán 1606-ban 11 6 ismét a törökök kezére került, és csak 1683-ban lett újra a keresztényeké, amikor a Bécsnél megvert törököket a lengyelek egészen idáig üldözték, és először ugyan a több, mint háromszáz előre küldött felderítőnek a törökök lest állítottak, akiket meg is öltek, de aztán a szerencse a lengyelek mellé pártolt, és amikor a túlsó partra, Esztergomba menekülő törökök a Duna hídját elözönlötték, ágyúkkal űzve őket - alattuk a hajóhidat szétlőtték, és a barbárok mérhetetlen tömegét szorították a Dunába, és csak kevésnek sikerült a túlpartra jutni, de ekkor nemcsak Esztergom várát, hanem Párkány erősségét is elfoglalták, és míg oda helyőrséget helyeztek, emezt lerombolták és a földdel tették egyenlővé, úgyannyira, hogy csak a sáncok látszanak, ezek is nagyobb részt megrongáltak, a többi sík, és úgy elpusztították, hogy ha csak nem tudnánk, nem is hinnénk el, hogy itt egy jeles erődítmény állt, és hogy itt annyi vér kiontatott. Nem ismétlem meg, amit Istvánffy és mások Párkány visszafoglalásáról már elmeséltek; korunkban is élnek még fiak, rokonok, akiknek testvérei és azok szülei, Magyarország nagyszerű nemessége Párkánynál abban a szörnyű 115 Helyesen: 1595 116 helyesen: 1605 107
