Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

5. Gombkötők céhe. 1696. 6. A kovácsok és kerékgyártók céhe. Beletartoznak nemcsak a kir. városi, de a vízivárosi, szenttamási és szentgyörgymezei mesterek is. 1699. 7. Magyar vargák. 1699. 8. Német vargák. 1711. 9. Molnárok magyar céhszabályzata, 1693. 10. Szabók és posztónvírók magyar céhsza'báiyzata, 1693. 11. A kereskedők és kalmárok társulata. Német. 1710. 12. Posztókereskedők, 1693. 13. Csizmadiák. 1712. 14. Csizmadia „ifjú-céh", 1716. 15. Fazekasok, 1711. 16. Sütők. 1711. 17. Szíjgvártók és nyereggyártók, XVII. század. Újból: 1713.' 18. Kádárok, 1715. 19. Borbélyok, seborvosok. 1597-ben. Esztergom visszavétele után Örsi Péter esztergomi vicekapitány adja ki szabadságlevelüket. 1717-ben újra kihirdetik. 20. Takácsok céhe, 1710-ben már fennállolt. 21. Süveggyártók, 1724. 22. Az asztalosoktól különvált ácsok céhe, 1744. 23. Szűrszabók és posztószabók, 1780. 24. Csizmadiák újabb szabadsága: 1817. 25. Magyar és német szabók újabb szabadsága: 1817. 26. Molnárok újabb kiváltsága, 1817. 27. Kéményseprők, 1819. 28. Mészárosok újabb szabadsága, 1825. 29. Szűcsök céhe, 1825 és 1828. 30. Hentesek céhe, 1846. Céhen kívül működnek órások, bábsütők, kékfestők, harisnyakötők, kötélverők, lakatosok. Az eredeti céhiratok egy része az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban, az esztergomi Állami Levél43