Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

gabonával be tudnak vélni. Hajdan a folyótól távolabb állott a falu, a hegy lejtős lábánál, a klastrom körül, amelyet Álmos, II. Géza fia, II., vagy Vak Bélának pedig édesapja építletetl a nagyszerű templommal együtt és itt alapította a Szent Margit prépostságot. A Topográfia szerzője ezt mondja erről: ,.A most is látható romok bizonyítják, hogy azt királyi bőkezűséggel építtette Álmos herceg, Vak Béla király aiyja. Nemcsak tisztességes, hanem fényes környezete volt a prépostnak és a tizenkét kanonoknak." Mostanában a földesúr. Erdődy gróf nvitrai püspök, szép és költséges templomot építtetett a romok között, Szent István tiszteletére. Ezen kívül nincsen más nevezetessége a falunak, mint az Arpás-hegv, amelyen várromok is látszanak. A falu területét a Duna és keletről a negyed mérföldnyire fekvő Visegrád, a többi oldalról pedig a maróti határ veszi körül. Mivel ezek a szegény parasztok a földjükből nem tudnak megélni, dunai fakereskedéssel foglalkoznak. 3. Kesztölc az esztergomi káptalan faluja, majd két mérföldnyire nyugatra az előbbitől (csak egy mérföld volna a távolság, ha a közbeeső hegyek meg nem kétszereznék), Eszergomtól pedig egy mérföldnyire délre. Területe már alacsonyabb, de közben-közben vannak hegyek és meredekek is. Az északra fekvő Csév községtől — mely fél mérföldnyire van — egy domb választja el. Keleten Doroggal határos, maga Kesztölc pedig keletre van a szomszédos Pilis vármegyétől. A hasonló nevű magas hegy a falu felett van. Ezen a részen egy kis völgy van, amelynek síkján némi szénát gyűjthetnek; a többi meredek, a kőportól fehér és kevesettermő. A búza nem terem meg, a szöllő is csak sínylődik, bár egy kis darabon szöllőt telepítettek a falu szegény lakosai. A falu tehát szegény, vegyesen magyar és tót lakosokkal. Ebben az évben 29