Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...
lyam között állott, alkalmas volt a vízmerítésre és a víz tárolására. Ezenkívül — mint Oláh hozzáteszi — meleg hőforrások is törnek elő benne, míg pedig olyan erővel, hogy malmot hajtanak. Azt hisszük, hogy leginkább ennek a malomnak a védelmére épült et a torony. Ehhez a toronyhoz építették hozzá később a házakat és Mátyás érsek megengedte, hogy várossá le22. gyen a toronyról nevezvén el azt. Nem állíthatjuk, ?iogy a falakat is ő építtette, de igen valószínű, hogy a n'ztoronyhoz más tornyok és falak is járultak, meljek a várost a várhoz övezték. Bizonyos, hogy amikor az esztergomi vár török kézre jutott, ők megerősítették ezt a várost. A mohamedánoknak ugyanis szentélyük és hitsorsosaik voltak ebben a városban, továbbá azt is tudták, hogy a legjobb erődílménye a bárnak, ezért könnyen érthető, hogy azt minél jobbal megerősítették. Rendelkezésükre állott a falak omladéka és a királyi városban lerombolt épületek, ezeket tehát oda hordatták és a királyi város falaiból ennek a vá23. rosnak a falait építették fel. így tehát a tőrötök várossá tették ezt a városkát, amelyet kevéssel ezelőtt csak hitvány falunak tartottak a keresztények A törökök idejében mecset és rendezett házsor vol benne, amelyek a keresztény telepesek kezére jutottal akkor, amikor a várat visszafoglalták. Azonban késítt), Rákóczi idejében, rombadőlt, amikor azok előbb ágyúzták, majd el is foglalták, sőt nemcsak az os'romlók, hanem a várbeli őrség is folytonos ágyúzással és dárdák hajításával pusztította. Rákóczi csapatai azon a részen hatoltak be a városba, amely Szentgyörgymezővcl határos. Itt ugyanis biztonságosabban közelíthették meg a várost és azon a bizonyos vízi tornyon keresztül, amelyet az ágyúgolyók már megrongáltak, könnyebben hatolhattak be a városba. Sötét éjszaka rohanták meg itt a várost és a mintegy negyven főnyi örséget levágva, a városba hatollak és a lázakat 24