Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

mány általában azt tartja, hogy ezek közül az első&en, amely Szent István nevét viseli, keresztelték meg a hasonló nevü fejedelmet. Ennek a templomnak a rom­jai ma is láthatók a pretorinmmal, vagyis a parancs­noki lakással szemben, kelet felé, a várfal közelében. A romok mutatják, hogy a templom hajdan kereszt­alakú volt, úgy, hogy négy részt lehetett megkülön­böztetni benne, amelyek közül kettő, a nyugati és a déli, már le van rontva, a másik kettő azonban, az észak és kelet felé néző, még megvan. Állítják, hogy ez és nem más volt a színhelye a szent király meg­13. keresztelésének. 2. §. De most már beszéljünk arról, milyen a vár alak­ja, milyenek az erősségei és fekvése. Irt erről Istvánfi, akinek a szavait nem ismétlem. De valóban kiemelke­dő, inkább hosszú, mint széles hegy ez a Duna pari­ján, vagy inkább annak öblében. Minden oldalról me­redek, de leginkább a Duna felőli részen. Ezén az ol­dalon a leginkább sziklás is. Bár az egész hegy szik­lás, föld is keveredik a szikla közé és Ht a kő, ott a föld látszik inká'bb. A hegyből langyos és szódaízű gyógyvizek fakadnak, ezért a vár kutjaínak a vize is langyos és nem jóízű. Maga a vár a hegy alakját kö­veti. Észak felé szűk és egyetlen kerek bástyában vég­ződik. Innen kezdve mindig szélesedik, mindkét olda­lon magas és vaskos falakkal. Mintegy 300 lépésnyire ­éri el a legnagyobb szélességét, több bástyával. Ezek 1 közül kettő a fontosabb: az egyik délkelet, a másik nyugat felé szökellik ki és mind a kettő a királyi vá­rosra tekint. Az utóbbi. mely leginkább előre ugrik, , hatszögletű és a Lipót nevet viseli. Ez a bástya — nem tudom, véletlen volt-e, vagy titokzatos jeladás — éppen akkor omlott össze, amikor Lipót király elköl­tözött az élők sorából. De amint összeomlásával Lipót 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom