Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

II. FEJEZET. Esztergom szabcsd királyi városról. 1. §. Esztergom közepes nagyságú város háromszáz lé1. pésnyi távolságra a hasonló nevű vár felett. Oláh négyszáz lépésnyi távolságot ír, de nem tévedett, ha a 2. kanyarulatokat is beleszámítja.. Komáromtól és Budától egyaránt öt magyar mérföld távolságra van. vagyis a középen a kettő között, ugyanazon az oldalon, mint Buda, de ezt az utóbbit messzebb fekvővé teszi a hegyi út. Maga Esztergom városa a földrajzi szélesség 47 fok 51 perce, illetőleg a hosszúság 42 fok 27 perce alatt fekszik. Nevét az Ister és a Garam folyóktól kapta, ugyanis ez az utóbbi a vár alat[ egy ágyú'lövésnyire ömlik be az Islerbe, vagyis a Dunába, amellyel — a városra és várra egyaránt előnyös — szögletet alkot, amelyet a folyón innen hegyek és szöllődomboik díszítenek. Így tehát joggal nevezik Istrogranumnak, bár az Ister szögletéből, amelyben fekszik, inkább Istrogonion-nak lehetne mondani. Valószínűleg ebből a névből keletkezett — az I elhagyásával — a Strrgo3. nium név. Világosan mutatja ezt. hogy a magyarok Esztergomnak, a tótok pedig Osztrihom-nak nevezik, amely nevet mindkét nép — nem tudom, melyik utánozta a másikat. — a latinból vette át és a saját nyelvéhez alkalmazva, megrontva ejti ki. A németek egyedül a Garam után Gran-nak nevezik és őket utánozzák a franciák és olaszok is. 11