Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Horváth István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása

A fentiek figyelembe vételével, illetve a hegyoldal átvágásával tett megfigyeléseink alapján egyre pontosabban körvonalazódik a Vitéz-palota formája. (10. kép) Végső alakját, a hozzá tartozó egyéb létesítmények helyét, formáját csak a hegyoldal teljes feltárásával ismerhetjük meg. E feltárások ma is folyamatban vannak, s reméljük fényt derítenek az egykori leírások hitelességére. Itt első sorban Bonfini leírására gondolok, aki a palota bemutatása után a következőket mondja: ...„hideg és meleg fürdőfülkéket (is) építtetett, (Vitéz érsek), továbbá kettős kertet, amelyet tetőterasszal díszített oszlopcsarnok vett körül. A két kert között. a szikla mellett, kerek tornyot emeltetett, különböző ebédlő- és lakószobákkal, fent kilátó-tornvocskákkal díszítve, s egy kis házikót is csináltatott, amelyben legtöbbnyire tartózkodott, mert az a Dunára nézett, pompás kilátást és a kertek élvezetét nyújtotta". . Valószínű, hogy egy „fürdő-fülkét" hamarosan azonosítani tudunk. Reményeink vannak a függőkertek falainak megtalálására is —, Wolff és A.Krey 1749—1756. évi hadmérnöki felvételei ugyanis falromokat jeleznek a palota alatti Ny-i hegyoldalban. (11. kép) A sziklához épített kerek toronynak azonban eddig semmilyen maradványát nem sikerült megtalálni. Nagyon valószínűnek tartom ma már, hogy Bonfini szövege ez esetben nem új toronyra, hanem az Árpádoknak Vitéz érsek idejében csupán átalakított lakótornyára vonatkozik, amely alatt az érsek függőkerteket is létesített. — A lakótorony Vitéz-kori átalakításának emlékét egyenlőre csupán az ú. n. „Vitéz stúdió"-nak erényeket, és a zodiákusjegyeket ábrázoló freskói őrzik. Reméljük azonban, hogy a későbbi kutatások további bizonyítékokat hoznak e téren is. összefoglalva tehát: az újabb feltárások eredményei alapján a XII. századi stauf urolkodók goslari, gelnhauseni, wimpfeni, vagy égeri palotáihoz hasonló uralkodói központ képe rajzolódik ki az Árpádok korában az esztergomi Várhegyen. — Ezen uralkodói rezidenciák fő részét a nagyszabású, többnyire kétszintes uralkodói csarnok és rendszerint kétszintes kápolnák alkották. A két épület kapcsolata pedig az uralkodói kultusz vallásos jellegét hangsúlyozta. Esztergomban ezt a váimak, a királyi palota-együtteshez csatlakozó északi részén az egyházi központ (érsekség és főkáptalan) épületei: az érseki székesegyház és palota, a káptalanház és egyéb épületek — egészítették ki. Az Árpádok nagyszabású épület-együttesének méltó folytatása volt az érsekek XV. századi új palotája Vitéz János óriástermével. -—A palota alatti (Ny-i) hegyoldalban 1985-ben megkezdtük az ásatást. (12. kép) A terület teljes feltárásával a nyugati homlokzat és a loggia olyan mennyiségű maradványának előkerülésére számítunk, amelyek felhasználásával — reményeink szerint — a teljes építészeti rekonstrukció is megvalósítható lesz. — Ennek lehetőségéről a következő előadásban Vukov Konstantin fog beszámolni. 85