Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja
JEGYZETEK: 1. Az újabb kutatási munkákat dr. Horváth István régész, az esztergomi Balassa Múzeum igazgatója vezeti. Itt köszönöm meg azt a nagyvonalú segítségét, amely nélkül munkámat nem indíthattam volna el. Bővebb publikáció a kutatásról: Horváth István—Vukov Konstantin. Vitéz János esztergomi palotája, Tudományos Füzetek, Komárom megyei Múzeumi szervezet 1986. Tata 1987. 2. Marosi Ernő: Buda és Vajdahunyad a 15. századi magyarországi építőművészet támpillérek Építés- és Építészettudomány 1983. 293—310. oldal. 3. A Friss palotáról szóló alapvető irodalom: a) Balogh Jolán: A budai királyi palota rekonstruálása a történeti források alapján. Műv. Tört. Ért. 1952. 30. o. b) Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss palotája. Budapest Régiségei XVI. 1955. 105—131. o. c) Gerevich László: A budai vár fellárása. Bp. 1966. rekonstrukciós rajz a 17. ábrán d) Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, Bp. 1984. 224—245. o. 4. a) Marosi Ernő: Zsigmond király Avignonban, Ars Hungarica. 1984 1, 11—28 o. b) Engel Pál: Az utazó király-Zsigmond itineráriuma, in: Művészet Zsigmond király korában 1387—1437. I., Tanulmányok, Bp. 1987., 70—92. o., 4. sz. térkép. 5. Közli: Jean-Pierre Babaelon: La Conciergerie. la Saint. Chapelle, le Palais de Justice, Paris 1966. (Les guides du temps 3.) 30. o. 6. Nicolai Oláhi Hungária, Cap. VI.: „Ahány országot eddig bejártam, nem láttam hasonló díszítésű épületeket, csupán Lutetiában a párisiak városában, azon a helyen, amelyet rendesen a parlament palotájának neveznek és ahol az ország ügyeit tárgyalják, láttam olyan boltozatos termet aranyozott fatáblákkal mívesen díszítve, amely ehhez, (ti. a visegrádihoz) és Buda épületeihez hasonló". (Deák Antal András és a szerző értelmezésében fordítva). 7. Szepsi Csombor Márton: Europica Varietas, Bp. 1979. 211. o. 8. Az ún. Geschlechtertanz, metszet 1500-ból. Augsburg Städtische Kunstsammlungen, Maximilianeum. közli: Hartmut Boockmann. Die Stadt im späten Mittelalter, München, Beck 1986. 9. a) Ernst Mummenhof: Das Rathaus in Nürnberg, Nb. 1891. b) Matthias Mende: Das alte Nürnberger Rathaus, Bd. I., Nürnberg, 1979. (Főleg a gótikus városház feldolgozása). 10. Walter Haas: Neue Forschungen am alten Rathaus in Nürnberg, in: Jarbuch der Bayerischen Denkmalfplege, Bd. 35., 1981, München 1983. 11. a) Schomann: Kaisergalerie, Dortmund, die Bibliofilen Taschenbücher. 1981. b) Electio et coronatio Matthiae I., metszet, Frankfurth / M. Historisches Museum. Közli: „Reichstädte in Franken" kiállítási katalógus. Rothenburg o. d. T., 1987. Kat. Nr. 320. a-e. 12. a) Hans Vogt: Das Rathaus zu Köln, Augsburg—Köln. 1928. 10—11. o.. 16., 19., 26. ábra. b) Die Parier und der Schöne Stil 1350—1400, Schnütgen Museum, Katalógus I. 1978, 153 o. 13. Michael Schottenhofer : Das alte Rathaus in München, München. Süddeutscher Vlg. 1972, 18. és 29. o. 14. Herbert Dellwig: Die Wölbung der Paduaner Salone, in: Mitteiluhgen der Deutschen Kunsthistorischen Institut in Florenz, 1969. 15. Franco Barbieri: The Basilica of Andrea Palladio, Corpus Palladianum II., London (1972). 16. Vajdahunyad átépítés előtti állapotáról: a) Arányi Lajos: A Vajda-hunyad írásban és képben, Pozsony 1867. b) Möller István: A vajda-hunyadi vár építési korai, in: Magyarország műemlékei III., szerk. b. Forster Gyula, MOB, Bp. Franklin. 1913, 77—104 o., 51. és 95. ábra. 17. Frangois Enaud: Cháteaux-forts défendus par l'eau en France, IBI Bulletin 112
