Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

II. 1 - A XV. század elején kialakult palotaeszmény: Nagytermek Európában Vajon milyen tetőzet borult Esztergomban a kb. 17 x 47 m alapterületűnek meghatározott nagytermek fölé? Korabeli szemtanúk kiemelik, hogy egyetlen pillér vagy oszlop nem volt benne. A „Friss-palota" köréhez való kapcsolódás indíthat el a válasz megadásához. A „Friss-palotáról" Pedro Tafur, spanyol követ leírásából tudjuk, hogy nagyterme a padovaihoz volt hasonló.

3 A máig is fennmaradt padovai II Salone pedig óriási csúcsíves donga formájú famennyezettel van fedve (6. kép). Ez a terem Zsigmond palotájának építésekor még nem állott de Tafur látogatása idején már megvolt. Hogyan választotta Zsigmond a fadonga mennyezetet a legnagyobb igényű reprezentációt szolgáló terének lefedésére? Tudjuk, a király — később német római császár — sokat utazott.'

1 1414—18 időszakában a Konstanzi Zsinaton elnökölt. 1416-ban Avignonba. onnan Párizsba látogatott, ahol korának példaadó épületegyüttesei, palotái, mély benyomásokat tettek rá. Tudatosan figyelte azokat az építészeti hatásokat, amelyek egy eszményi rezidencia megalkotásához kellettek. Az avignoni pápai palota reprezentációs termei, közöttük a ma konferenciateremnek használt fogadócsarnok. íves famennyezettel voltak fedve. Párizsban a Parlamentként működő Palais-ban maga is részt v

1' törvénylátáson. A Palais híres épület volt az lie de la Citén. nagytermének képét Androuet du Cercerau 1576-ban készült metszetén láthatjuk: Óriási pillérsor két hajóra osztja a teret, a hajók fölé fadonga mennyezet borul.

5 (7. kép). Ma már nem láthatjuk, de megmaradt a nagyterem alatti 8 oszlopos alsó, kéthajós csarnok, a Salle des Gendarmes. A fölső Grande Salle mennyezete aranyozott lehetett. Erről Oláh Miklós emlékezik meg. hasonlóságot jelezve a budai palotával („Friss-palotával") és egy visegrádi teremmel." A XVII. század elején Szepsi Csombor Márton magyar utazó is látta a Palais híres nagytermét egy tűzvész nyomaival, félig leégetten

7. az alsó oszlopok mellett pedig királyok szobrait látta kikandikálni. Zsigmond németországi útvonalait tekintve 1414—18 közt majdnem minden jelentős várost felkeresett a Duna és a Rajna medencéjében. Számunkra fontos Augsburgban, Nürnbergben, Frankfurtban és Kölnben időzései. 1434-ben pedig Müncheni tartózkodása. A felsorolt városokban a fogadásra alkalmas termek, amelyek egyben a városi polgárság közéletének szinterei, a városházák nagytermei, s ezekben többnyire fából készült dongamennyezet volt. Nézzük sorjában, milyen tanulságokat nyújthattak Zsigmond számára ezek a városházi nagytermek! Augsburgot az is érdekessé teszi, hogy Zsigmond 1416-ban a ..Friss-palota" építéséhez innen küld Budára két ácsmestert hat segéddel. Az augsburgi gótikus városházát lebontották a reneszánsz kedvéért. (44. kép). Ugyanakkor volt egy XV. századi rendezvényterem is, a Táncház. Valószínűleg ebben a táncházban játszódik az a jelenet, amelyet a ..Nemesi családok tánca" (Geschlechtertanz) című metszetkép ábrázol, rávilágítva arra, hogy miként hasznosították ezeket a nagytermeket. A metszeten látható íves, bordás famennyezet figyelemre méltó részlete: minden borda címerpajzsos konzolra támaszkodik.

8 A eí100