Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A komáromi rendőrség megszervezése

szakításával vezeti. A világháborút a 12-ik k. u. k. gyalogezredben küzdötte végig az orosz és olasz fronton. Kitüntetései: a II. oszt. ezüst és bronz vitézségi érmek és Károly csapatkereszt. Törvényhatósági bizottsági tag, városi képviselő, az ipartestület és számos más egyesület tagja. FIEDLER JÁNOS Lenfonógyár, Lenipar R.-T. Komárom egyik legnagyobb ipartelepét Fiedler János alapította. A gyár nagy fejlődésnek indult és évről-évre fokozódik termelőképessége. Munkáslétszáma 1918-tól 1929-ig a kétszeresére emelkedett. 1918-ban 5000 orsóhellyel dolgozott, 1929-ben pedig már 10.000-el, 1918-ban 800 hold, 1929-ben 4000 hold len termését dolgozta fel. Ez adatokból is látható a gyár örvendetes fejlődése. Mostani vezetői Fiedler János, József és Csákváry János. zétényi dr. CSUKÁS ISTVÁN h. polgármester, főjegyző 1896-ban Komáromban született. Középiskoláit is ugyanott, főiskoláit Budapesten, Pozsonyban és Kolozsvárott végezte. A mozgósításkor a 14. honvéd gyalogezredhez vonult be az olasz frontra és mint tartalékos zászlós szerelt le. 1928. decemberében lépett a közigazgatási pályára és 1918. október 1-től kezdve Komáromban teljesít szolgálatot. A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület és a népművelődési bizottság alelnöke, a ref. egyház presbitere. 160