Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A tíz év halottai

tergomi giinnáizumi tanár, életének 47-ik évében. Az esztergomi cserkészet megalapítása és a turista egyesület fellendülése az ő nevéhez fűződik. Az 1927-ik évben Csernoch János mellett dr. Prohászka Ottokár püspököt is bátran sorozhatjuk Esztergom nagy halottjai közé. ö maga is Esztergomot tartotta ama termőföldnek, melybe lelkének gyökerei mélyedtek. „Ami van bennem, az ott bimbózott bele az életbe, a piszkos világba ..." írja Esztergomról naplójában. Emlékét nemcsak a közreműködésével alakult és tíz évi szerkesztői és kiadói munkásságával készített „Esztergom" című lap őrzi e városban, hanem ismerőseinek, tisztelőinek lelkében sok oly eleven emlék is, amely nemzedéken át fogja emelni és megtermékenyíteni az esztergomi pszichét. Az 1928. év elején, amikor Esztergom az új hercegprímás bevonulását várta, alig egy héttel Serédi biboros esztergomi szék foglalása előtt költözött az örök hazába dr. Kohl Medárd felszentelt püspök, az esztergomi érsek segédpüspöke, aki annakidején Serédi hercegprímást pappá szentelte. Még ott volt Rómában a hercegprímás püspökké szentelésén és biborosi beöltöztetésén, de onnét már betegen tért haza Esztergomba s alig pár napi kínlódás után megszűnt élni. Az 1929. évben dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, érseki általános helytartó követte őt az örökkévalóságba. Esztergomi működését 1881-ben kezdette. Esztergom város kulturális és társadalmi életében kezdettől fogva élénk részt vett. Nagyobb eseményeinek számos alkalommal ünnepi szónoka volt. A Régészeti és Történelmi Társulat, a Stefánia Egyesület, a Kath. Tanítóegyesület, az Országos Kath. Tanügyi Tanács benne vezéregyéniségét tisztelte. A város ügye, annak fejlődése mindig szívén feküdt s készséggel, szeretettel támogattott minden ilyen mozgalmat. Itt élve le életének nagy részét, sok kegyelet kötötte városunkhoz s ennek mindenkor lelkesen, megértően adott kifejezést. Ugyanezen év szeptember 8-án Perger Lajos Esztergom-szentgyörgymezői nyug. esperes-plébános, Esztergom város képviselőtestületének három évtizedet meghaladó időn át tagja hunyt el 76 éves korában. Irodalmilag is működött s egyik munkájában az esztergomi és esztergomvármegyei írók életrajzi adatait és műveinek jegyzékét gyűjtötte össze. A vármegye halottai A lefolyt tíz év alatt Esztergom vármegye székházán többször jelent meg a gyászlobogó, amely egy-egy volt tisztviselőjének, vagy megyebizottsági tagjának halálát jelentette. Az első érzékeny veszteség, amely a lefolyt háborús és forradalmi idők után való föleszmélés és rekonstruáló munka idején Esztergom vármegyét s vele az egész közéletét sújtotta, dr. Szilárd Béla vármegyei főjegyzőnek, a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselőjének elhunyta volt. 1922 július 26-án tragikus halállal halt meg dr. Zsiross Jenő 84