Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A tíz év halottai

A TIZ ÉV HALOTTJAI — Séta az esztergomi temetőben — Irta: Homor Imre A tíz év hányatott, küzdelmes életét végignéztük s most jöjjünk kegyeletes lélekkel a temetőbe, álljunk meg rövid emlékezésre, szívből fakadt imaszóra azok sírjánál, akik e tíz év alatt kidőltek vigasztalanul, borongó lelkülettel — a küzdők sorából. Hányan remélhették közülük, hogy megérik Magyarország feltámadását, miután rombadőlésének, hús összeomlásának még tanúi voltak! Hányan küzdöttek, dolgoztak közülük bízó hittel a hazáért, s hunyták le szemüket örökre avval a meggyőződéssel, hogy lesz még, és közel van a magyar feltámadás. Az egyház halottai Elhunytaink közül Esztergom vármegye és város legnagyobb halottjai közül is a legelső dr. Csernoch .János biboros hercegprímás, akinek újjáépítésünk körül kifejtett fáradozásait és nagy érdemeit másutt méltatjuk. A katholikus egyház esztergomi és esztergommegyei vezetőférfiai közül a tíz év alatt elsőül Molnár János prelátus-kanonok, volt országgyűlési képviselő hunyt el, aki 1919 február 13-án 69 éves korában dőlt ki a küzdők sorából. Vele kemény, elveiben rendületlenül bízó, értük minden áldozatot meghozni tudó igazi férfiút veszített el nemcsak Esztergom város és vármegye, hanem az egész ország is. Holttetemét előbb az esztergomi főszékesegyház sírboltjában helyezték el, majd 1924-ben utolsó kívánsága értelmében a cseh megszállás alatt levő Komáromba szállították, ahol volt hívei körében nyugossza örök álmait. 1917 augusztus 7-én Bogisich Mihály c. püspök, prelátus-kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja halt meg életének 80-ik évében. A magyar egyházi zene történetének halhatatlan alakja volt, aki a „Keresztény egyház ősi zenéje" c. művével, majd a „Magyarországi Cecília Egyesület" megalapításában való tevékenységével hazánk egyházzenei ügyét magas virágzásra segítette. Az úttörők sorában kell megemlítenünk az 1919 évnek még egy kiváló papi halottját, P. Tjafféry Károlyt, az első magyar szlaéziánust, aki a mult századvég egyik népszerű embere volt széleskörű hitbuzgaimi, tanügyi és nyelvészeti írói munkásságával, Esztergom vármegyében pedig az áldásosán működő szaléziánus-rend megtelepedésével a rend egyik legkiválóbb, reprezentáns alakja. 1920. évben az esztergomi papság nagy halottja, clr. Rajner Lajos felszentelt püspök, káptalani nagyprépost, akit március 27-én 78 éves korában, szakadatlan munkálkodásban eltöltött élet után szólította magához a Mindenható. Alapítója és halálig elnöke volt 82