Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergom vármegye és város sajtója a forradalomtól napjainkig. Írta: Homor Imre

dr. Zsigovits Béla első bányalekész — jelenleg nagyoroszi plébános — buzgósága 1923 szeptemberében létrehozta a Dorogi Értesítő ci­mű havi folyóiratot, amely különösen a dorogi bányatemplom építése körül fejtett ki nagy propagandát. A dorogi „Községi Sajtóvállalat R. T." nyomdájában jelent meg egy ívnyi terjedelemben. Első szá­mának bevezetőjét Schmidt Sándor írta, amelyben a lap főhiva­tását abban jelöli meg, hogy „a régi bizalomból és együvétartozan­dóság érzéséből fakadt bajtársi szeretet ismét gyökeret verjen a bányász szívekben". Az élénken szerkesztett folyóirat 1000 példány­ban jelent meg s az első hitbuzgalmi-pasztorációs lap volt a vár­megyében és 1925 júniusában szűnt meg. Esztergomnak egyetlen, de szakkörökben általános figyelemmel kísért tudományos időszaki folyirata az Esztergom Évlapjaí (Annales Strigoniensis), az Esztergom-vidéki Régészeti és Törté­nelmi Társulat közlönye, amelyet többek közreműködésével Sinka Ferenc Pál városi közggyám, társulati ügyvezető igazgató szerkeszt. A folyóirat első (kettős) számal925-ben jelent meg s azóta minden évben rendszeresen megjelenik több ívnyi terjedelemben a Laiszky­könyvnyomda betűivel. Ezzel lezártuk Esztergom sajtójának tíz évi vázlatos történetét. Azt a belső munkát, amely e vázat kitölti, csak az tudja méltá­nyolni, aki a vidéki sajtó komoly munkásainak önzetlen lelkületét és áldozatkészségét ismeri. Ilyenek pedig kevesen vannak ... HOMOR IMRE az „Eszterffom" főszerkesztője és kiadója 1887-ben Esztergomban született, ugyanott végezte a tanítóképzőt, majd a budapesti áll. polgáriiskolai tanítóképző főiskolán tanári oklevelet szerzett. Az „Esztergom" c. lapban már 1905-ben mint tanítónövendék kezdett irni. 1907-ben az „Esztergomi Friss Újság" munkatársa, 1913-ban az „Esztergom és Vidéke" belső munkatársa lett. Közben a másik két lapba is állandóan dolgozott. A Károlyi forradalom alatt felkérésre elvállalta az „Esztergomi Friss Új­ság" szerkesztését és ezt 1919. február 15-ig, a legválságosabb időkben végezte. A kommün után az „Esztergom" c. politikai na­pilap főszerkesztését és kiadását vette át. Tanítóképző intézeti tanár, főegyházmegyei főtanfelügyelőségi előadó, a katolikus tan­ügyi tanács tagja, az esztergomi tanult férfiak Mária kongregá­ciójának prefektusa, a Turista Dalárda ügyv. elnöke, a Balassa Bálint Társaság főtitkára, az Orsz. Gárdonyi Géza Irodalmi Tár­saság kültagja, az Orsz. Pázmány Egyesület és több más egyesü­let tagja. Iskolai tankönyveket és két tanítói vezérkönyvet írt és több alkalmi kiadványt szerkesztett. Dr. Lepold kanonokkal meg­írta az „Esztergomi Kalauz"-t. Résztvett a kath. elemi iskolai és a tanítóképző intézeti tanterv és utasítás készítésében. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom